Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Talajigénye Öntözésre berendezett területeken általában mindenütt termelhető. Kivétel az altalajvíz szintjének állandó magas volta, pangó víz stb. Az olyan talajokon továbbá, ahol a gyökérzet fejlődését a felszínhez közel levő záróréteg (vastag kavicsréteg vagy erős szikfolt) akadályozza, eredményesen nem termeszthető, mert már a vetés második, illetve harmadik esztendejében jelentős mértékben kiritkul, és nem ad kielégítő termést. E talajokon öntözés esetén a M. media termesztése a sikeresebb. Kötött talajokon a megfelelő beállottságú növényállomány elérése érdekében a jó magágy készítése döntő jelentőségű, másképpen nehezen telepíthető meg apró magja miatt. Homokon kiváló eredményt ad abban az esetben, ha a talajt megfelelő tápanyagutánpótlásban és öntözésben tudjuk részesíteni. Az utóbbi esztendőkben a csőkutas öntözés elterjedésével elsősorban Bács megyében, valamint Győr-Sopron megyében egyre inkább terjed e talajokon a lucerna öntözéses termesztése. Helye a vetésforgóban A vetésforgóban önmagával nem fér össze. Öntözés esetén általában 3—4 évig termesztjük. Ennél hosszabb ideig való termesztése nem célszerű, mivel a harmadik évtől kezdve csökken a szénatermés és a felhalmozott gyökér mennyisége. A lucerna vetésterülete gazdaságonként eltérő. Országosan mintegy 5—6 %-ra tehető. Az állattenyésztéssel nagymértékben foglalkozó gazdaságokban ez lényegesen nagyobb. Például a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet mezőgazdasági üzemeiben az évelő pillangósok vetésterülete — amelynek 80 %-át lucerna teszi ki — a szántóterületnek 20,5 %-át foglalja el. A speciális rendeltetésű gazdaságokban, ahol például forrólevegős szárítóberendezéseket építenek, ott a vetés területe ennél is magasabb. Például az előbb említett gazdaság rózsási kerületében a lucerna vetésterülete meghaladja az össz-vetésterület 30,5 %-át. E területeken, ahol ilyen nagy arányban termesztünk lucernát, az egészséges vetésváltás oldja meg az úgynevezett növényi sorrendet. Ilyen megoldással 3 évig ajánlatos lucernát termelni, majd ezt követően 3 évig kukorica, silókukorica, szemes cirok vagy silócirok búzatermesztéssel jöhet számításba. Rizses vetésforgóban — megfelelő tereprendezés esetén — eredményesen termeszthető a lucerna. Nagy jelentősége van abban, hogy mélyre hatoló gyökérzetével csökkenti a talajvíz szintjét, ezáltal hozzájárulhat az úgynevezett másodlagos szikesedés megakadályozásához, és mint évelő pillangós virágú növény jelentős mértékben fokozza ezen tápanyagban szegény talajok tápanyagkészletét, amivel a további biztonságos rizstermesztés alapját teremtheti meg. Mint elővetemény kedvező talajszerkezetet és gazdag tápanyagállapotot hagy vissza a különböző gazdasági növények alá. Olaszországban például öntözött területeken 15—18 %-át foglalja el a szántóföldi öntözéses termesztésnek a lucerna. Itt egy hektárra 2 számosállat jut és ez is magyarázza a lucernatermesztés ilyen jelentős területfoglalását. Ha megfelelően feltörjük jó előveteménye általában a tavaszi kapásoknak, elsősorban a kukoricának, silókukoricának, a rizsnek, az őszi kalászosoknak. Talajelőkészítés A szántás jó minőségben való elvégzése alapvető feladat. Az utóbbi évtizedben gyakran találkozhattunk olyan nézetekkel, amelyek a mélyművelés minden áron való kiterjesztését minden növény alá szorgalmazzák. 1956-tól kezdve mélyművelési kísérleteket állítottunk be, s a kísérlet tapasztalatai azt igazolják, hogy a közvetlen mélyművelésbe telepített lucerna kevesebb termést ad, mint a 25 cm mélyen szántott területen. Öntözéses termesztésben is ajánlatos a tavasszal telepítendő lucernás füveskeverékek talaját ősszel elsimítózni. Amennyiben a területet felületi öntözésre rendeztük be, az ún. 246
