Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
lucerna vízfelvételét a talaj felső 0—50 cm-es rétegéből fedezi. Az oldalgyökereken levő hajszálgyökerek az egész vegetációs időben újraképződnek, illetve elhalnak és ez is hozzájárul a talaj szerves anyagban való gazdagodásához. A gyökérnyak alatti részen az 1 éves lucernagyökér átmérője sűrű vetésben 3—4 mm, az idősebb lucernánál 15-—20 mm, sőt 30—40 mm is lehet. A lucerna gyökere takarónövény nélküli vetésben a vetés első évében mintegy 100—180 cm mélységbe (99. ábra), kedvező viszonyok között 2—3 m-re is lejut a talajba. Az idősebb lucerna gyökere 10 m-re, sőt még mélyebbre is lehatolhat. Takarónövény nélküli telepítés esetén az első esztendőben a felső 0—50 cm-es rétegben kh-anként mintegy 20—25 q gyökeret találhatunk. Öntözés esetén ez növekszik. A 3—5 éves lucernából szárazművelésben 40—45 q gyökér marad vissza kh-anként; öntözéses termesztéssel 60—70 q gyökérmaradvánnyal gazdagítja a talajt. A lucerna gyökérzetének jelentős része (50—70%) a felső 0—40 cm-es rétegben található. A lucerna talajjavító hatását számos irodalmi adat is alátámasztja. A lucerna hatására kb. 1 m mélységig csökken a talaj sótartalma. Egész éven keresztül beárnyékolja a talajt, csökkenti a talajok kapilláris vízemelését, s az öntözővíz a felső talajrétegben levő sót lemossa az altalajba. Muzücskin, E. T. írja, hogy a kaukázusi csernozjom területen az öntözött szálkásperjés lucerna termése 3—4-szer volt több, mint az öntözetlen területeken. A humusz mennyisége az évelő pillangósok alatt lényegesen nem változott. A nitrogénmennyiség főleg az első két évben növekedett. Az évelő pillangós virágú növények gyökereiben öntözve több NP halmozódott fel. (A nitrogénkötés a lucerna esetében 561, füves keveréknél 284, öntözetlen lucernánál 171 és az öntözetlen füveskeveréknél 151 kg/ha volt.) A lucerna feltörése után az őszi búza termése 32 q/ha, míg kalászos elővetemény után 16 q/ha volt. Dorman, I. A. és társa különös jelentőséget tulajdonítanak a lucernának a talajszerkezet javításában is, és megállapítják, hogy a lucerna alatt erősen megjavul a talaj vízáteresztő képessége. Ha az egyéves lucerna talajának vízáteresztő képességét 100-nak veszi, a kétéves lucernáé 153, a hároméves lucernáé 213%-ot ad. A hazai és külföldi kísérletekből megállapítható tehát, hogy a lucerna 1. karógyökérzete mélyen lehatol a talajba, ezáltal csökkenti a talajvíz szintjét, megakadályozza a másodlagos szikesedést; 2. nagy mennyiségű gyökérmaradmányt hagy vissza a talajban; 3. javítja a talaj szerkezetét; 4. felszántása után nő a különböző növények termésátlaga. * A pillangós virágú növények magvainak kikelése után a Rhizobium meliloti baktériummal — feltéve, hogy a talajban e baktérium jelen van, illetve a mag kezelt volt — fertőződik a növény, s már az első gyökérszálakon keresztül igyekszik e baktérium a gyökér szöveteibe vándorolni. 16* 243 99. ábra. Takaró nélkül termesztett másodéves lucerna gyökérzete
