Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Talajelőkészítés A másodvetések sikere nagymértékben függ a növények rendelkezésére álló tenyészidőtől. Mindent meg kell tehát tenni, hogy a főtermény lekerülte után a másodnövények magját mihamarabb elvethessük. A talajművelés minőségét erősen befolyásolja a talaj nedvességállapota. A főtermény learatása után a talaj gyorsan szárad és mind nehezebb, költségesebb és lassúbb a megfelelő magágy előkészítése. így nemcsak az öntözés nélkül végzett kettős termesztés esetén kell a talajelőkészítést a lehető leggyorsabban elvégezni az aratás után, hanem öntözés esetén is. A másodvetések talaját 10—15 cm mélyen megszántjuk és azonnal fogasolunk, henge- rezünk; esetleg a szántás diszktillerezésére vagy tárcsázására is szükség lehet. Lazább talajon szántás helyett diszktillerezünk. A napraforgót és kukoricát tarlóra is kiszórhatjuk és 8—10 cm szántással vagy diszktillerezéssel forgathatjuk a talajba. Ez az eljárás a nagyon erősen kötött talajon nem mindig célravezető. Öntözés A kettős termesztésű növény öntözővíz-szükséglete viszonylag nagyobb, mint a főterményeké. A másodvetéskor már a talaj víztartaléka általában kiapadt, azonkívül a forró, száraz időjárásban végzett talajmunka is tovább szárítja a talajt, és a nyári hőségben az evaporáció és transzspiráció is fokozott. így a másodvetés sikeréhez első teendőnk, hogy legalább a talaj felső 50 cm-es rétegét megfelelően átnedvesítsük, hogy a gyökerek egészséges fejlődését és a növény fejlődéséhez szükséges vizet biztosítsuk. A talaj előkészítése után, vagy pedig a vetés után azonnal öntöznünk kell. A talaj 50 cm mély beáztatásához kötött talajon általában 100, homoktalajon 50 mm víz kiadása szükséges. A továbbiakban a különböző főtermények és másodnövények szerint az öntözés a következőképpen alakul. (A megadott idénynormákban már az előöntözésre kiadott víz mennyisége is beleértendő.) Őszi takarmánykeverék után (silókukorica, silócirok). A kelesztő öntözés után ugyanúgy és ugyanolyan öntözési normával öntözzük, mint a fővetésű silókukoricát és silócirkot. Idénynorma 200—240 mm. Napraforgó vagy borsós napraforgó másodvetésére ugyanez vonatkozik, de idénynormája csak 100—120 mm. Ha utána még egyszer napraforgócsalamádét vetnénk, azt úgy kezeljük, mintha magnak termesztett gabona után vetettük volna. Tavaszi takarmánykeverék után (silócirok, silókukorica, napraforgócsalamádé, uborka). Öntözési idény júniustól szeptemberig. Idénynorma 200—280 mm. Magnak termelt gabonák után (kukoricacsalamádé, napraforgócsalamádé vagy keverékük, tavaszi repce). Öntözési idény júliustól szeptemberig. Idénynorma 150—-220 mm. Meg kell jegyezni, hogy a szemnek termesztett gabonák után termelt kukorica- és napraforgócsalamádé szárazanyagtartalma jelentősen alacsonyabb, mintha ezeket a növényeket fővetésben termeljük (13—18%). A tavaszi repce szárazanyagtartalma 20—24%, keményítőértéke és emészthető fehérjetartalma kétszerese az előbbieknek. A kettős termesztés elhelyezése a vetésforgóba és hatása az utóvetemények termésére A kettős termesztésre legnagyobb lehetőséget az őszi keverék és a gabonák tarlója adja, de üzemi és talajerőgazdálkodási okok miatt 6 évenként egyszer a gabonatarlót indokolt üresen (foglalatlanul) hagyni. Egyes kivételtől eltekintve (pl. uborka) őszi gabona termesztése a másodnövények után nem ajánlható, mert egyrészt a megkésett vetés, másrészt a másodvetésű növény hatására 10—15% őszi búza terméscsökkenéssel számolhatunk. Öntözés nélkül termesztett kapásnövények termése a másodvetések után — a másod16 Az öntözés ki/.ikönyve 241
