Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
szárnyvezetékeket 1/3 időeltolódással kell bekapcsolni. így üzemeltethetők a TLM-2500-as berendezések körkörös, ill. szektoros öntözés esetén. Hat szárnyvezeték esetén (94. ábra, e) az üzemelés sémája 4+2 vagyis a három szárnyvezetékes üzemelés kétszerese (50% tartalék). Hat szárnyvezeték használatakor feles időeltolódással kell indítani a szárnyvezetékeket, így üzemeltethetők a Mannesmann-3600-as és 2400-as berendezések. Felszín alatti csövezetékű félstabil berendezések A felszín alatti csővezetékű félstabil berendezések Magyarországon a legkülönbözőbb méretben fordulnak elő. A jövőben a nagyobb méretű berendezések (ún. esőztető fürtök) elterjedésére lehet számítani. A mérettől függetlenül a szervezési sajátosságok jelentősen hasonlóak a hordozható berendezések üzemeltetésének szervezéséhez. A berendezés kapacitásának jó kihasználását ez esetben is csak megfelelő tartalék szárnyvezetékkel és szórófejjel lehet elérni. A félstabil berendezések használatakor leggyakrabban 50% tartalék van. Az üzemeltetés módszerét a 95. ábra mutatja. Az üzemelő egység tehát 3 szárnyvezetéket foglal magában, amelyből kettő állandóan üzemel, egy pedig szerelés alatt áll. A szabad szárnyvezeték áttelepítésére és üzemkész állapotba hozatalára 1 /2 üzemelési idő áll rendelkezésre, ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes szárnyvezetékeket 1/2 üzemelési idő eltolódással kell beindítani. Lényegében az üzemelés menete ugyanaz, mint a három szárnyvezetékkel üzemelő hordozható berendezéseké. A berendezés méretétől függően természetesen több három szárnyvezetékből álló egység öntözhető egy időben. A félstabil berendezések üzemeltethetők 100% tartalékkal is. Ilyenkor a kisebb egységeken belül ugyanannyi szárny vezeték üzemel, mint amennyi szabad. A szabad (tartalék) szárnyvezetékek áttelepítésére a teljes üzemidő rendelkezésre áll. 95. ábra. Felszín alatti félstabil esőztető berendezés telepítési vázlata Felszín alatti csövezetékű stabil berendezések A stabil berendezések használatakor olyan sűrűn behálózott az öntözendő terület felszín alatti vezetékkel, hogy a hidránsra kapcsolt szórófejek szórási sugara összeér, és így a terület beöntözéséhez hordozható szárnyvezetékre nincs szükség. Az üzemeltetés viszonylag egyszerű. Egy időben annyi szórófejet kell a hidránsokra kapcsolni és üzemeltetni, hogy a vezetékek vízhozama kihasználható legyen. Rendszerint ugyanannyi tartalék szórófej szükséges, mint amennyi üzemel, és ezeket kell felszerelni a többi szórófej üzemelési ideje alatt. Kisebb víznorma, ill. különleges célú öntözések (fagy elleni védelem) esetén az üzemeltetés úgy is megoldható, hogy minden hidránsra felszerelik a szórófejeket, és az egész telepet egy időben öntözik. Az üzemeltetés során lényegében csak a vízszolgáltatás megindítása és leállítása jelenti a feladatot. A stabil berendezésekkel öntözők munkája nagyobbrészt a felügyeletből és az esetleges hibák elhárításából áll. A szórófejek áttelepítése viszonylag kevés munkát igényel. 182
