Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VII. Az öntözés munkáinak szervezése
ugyanaz a munkacsapat öntöz. Az öntözési munkák közvetlen irányítását általában a növénytermesztő brigád vezetője látja el. A vezetés központosított, az öntözésnek rendszerint nincs külön specialistája, így az öntözés eredményessége (szervezés) nagymértékben attól függ, hogy a vezető szakember vagy a brigádvezető mennyire ért az öntözéshez, azonkívül egyéb feladatai mellett mennyire van ideje foglalkozni az öntözés kérdéseivel. A III. típusú termelési szervezetre az üzemegységek és azon belül a termelési alapegységek (növénytermesztés, állattenyésztés, műhely stb.) kialakítása jellemző. A rendszerint területi alapon kialakított üzemegységek mellett azonban általában központi egység is van, amelyhez a termelést kiszolgáló segéd- és feldolgozó üzemágak tartoznak. Ez a termelési szervezet a nagy területű, több tagból álló, közepes technikai színvonalon álló gazdaságokra jellemző. A területi egységek jó lehetőséget adnak a gazdaságon belüli specializációra. Az ilyen termelési szervezet esetén általában a lineárisan kombinatív vezetés érvényesül. A vezetés felső szintjén, a legfontosabb ágazatok élén (növénytermesztés, állattenyésztés, gépesítés) már külön specialista áll. A közvetlen intézkedések kialakítása és ellenőrzése a területi egységekben történik, amelyek élén az üzemegységvezető áll. Az üzemegységvezető irányítja a brigádvezetőket. Az ilyen termelési és vezetési szervezet alkalmazásakor a helyes megoldás, ha az öntözött területeket koncentrálják, és így vezetője öntöző specialista legyen. Az öntözés gyakorlati végrehajtásának és szervezésének irányításával pedig szaktechnikust célszerű megbízni. Amikor az öntözött terület nem koncentrálható, központi specialista töltsön be ágazatvezetői szerepet és az üzemegységben a terület nagysága szerint technikusok legyenek. Nagy területű gazdaságokban és ahol az öntözés is meghaladja egy-egy üzemegység területét, az a célszerű, ha a különböző öntöző üzemegységek termelését specializálják. A termelés specializálásán túl fontos, hogy az öntözési módokat lehetőleg összevonják. Tehát egyik öntöző üzemegységbe a felületi, a másikba pedig az esőszerű öntözést célszerű összevonni. Az ilyen megoldások jól szolgálják a termelés specializálását, a szakmai színvonal javítását és az öntözés gazdaságosságát is (pl. az esőztető berendezések csoportos üzemeltetésének előnye). A IV. típusú termelési szervezet szerint a főágazatok (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) és a segédüzemágak legmagasabb szintű termelési egységet (üzemet) alkotnak, de a következő egységeket (üzemegység, termelési alapegység) már területi elv szerint alakították ki. Tehát az ágazati és területi elv kombinációjáról van szó. Ez a termelési szervezet általában nagy területű, eltérő termelési viszonyok között levő gazdaságokban alkalmazható jól. A vezetés szervezete funkcionálisan kombinatív. A főágazatok élén specialista van, és a tervezés, az intézkedések funkcionális előkészítése szinte általános vezetési módszer. Az üzemegységvezetők a főágazatok vezetőinek utasításait figyelembe véve dolgoznak. Az öntözést általában az előző (III. típusú) termelési szervezethez hasonlóan célszerű beilleszteni. Az a jó megoldás, ha az öntözést egy-egy üzemegységbe koncentrálják. Kisebb öntözött terület esetén a főágazat vezetője, illetve az üzemegység vezetője közvetlenül irányítja az öntözést. Nagyobb öntözött terület esetén célszerű, ha központi specialista irányítja az öntözést, és az üzemegységekben szaktechnikusok látják el a közvetlen vezetési munkát. Az V. típusú termelési szervezet ágazati elv szerint épül fel. Az üzemek és az üzemegység is erőteljesen specializáltak, a termelés pedig koncentrált. Az üzemegység lényegében egy üzemág teljes vagy területileg elhatárolt részének átfogását jelenti. Az ilyen szervezet feltételei : magas műszaki színvonal, tökéletes belső kooperáció, erősen specializált és koncentrált termelés, jó specialista vezetők. Ebben a termelési szervezetben a funkcionálisan központi vezetési rendszer érvényesül. Az egyes ágazatoknak külön technológusa és munka- irányítója van. Az öntözés is rendszerint önálló (szolgáltató) üzemet képez. A specialista irányításával minden termelő ágazat ellátja az öntözést. Az öntözőüzemet minden szükséges géppel ellátja, s állandó munkaszervezete van. 11* 163