Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VI. Az öntőzőtelep építésének és fenntartásának gépei és eszközei
A köpenycsöves fúrórudazattal történő fúráskor olyan átmérőjű rudazatot használnak, amely egyúttal köpenycsőnek Is megfelel. így a rudazat lesüllyesztése után a szűrőzött termelőcső a rudazat belsejébe szerelhető be, tehát nincs szükség külön köpenycsőre. A kis átmérőjű vésős fúrórudazat végén nagyobb átmérőjű véső helyezkedik el. Ebben az esetben külön köpenycső is szükséges. Az előfúrás egy köpenycsőhosszig terjed, utána az előfúrt lyukba köpenycsövet helyeznek. A köpenycső védelmében helyezik be a szűrőzött réteget, majd a köpenycsövet visszahúzzák. A vízöblítéses fúrás fúrófejes rudazattal is megoldható, ilyenkor szárnyas fúrót kell használni, amelyen mind a fúrás, mind a béléscső részére szükséges bővítés elvégezhető. A fúrórudazat üreges, mivel a szivattyú az öblítővizet a rudazaton keresztül nyomja a furatba. Megfelelő talajadottságok mellett a kutakat veréssel is el lehet készíteni. A fúrócsövet kompresszoros vagy kézi cölöpverővel leverik, majd védelmében elhelyezik a szűrőzött csövet és a fúrócsövet visszahúzzák. A csőkút üzembe helyezése. A kút megépítése után tisztítószivattyúzást végeznek; ennek célja a kútpalást körüli rétegből az áramlást gátló apró szemcsék eltávolítása a hasznos szemcsék közül, valamint a természetes szűrőréteg kialakítása. Ezt követi a próbaszivaty- tyúzás, melynek célja, hogy a kút teljesítményadatai megállapíthatók legyenek. A jó csőkutak nyugalmi szintje 1—4 m körül van, vízhozamuk 300—2000 //perc között változhat. Ha a kút vízhozama kisebb, mint amennyire szükség van, akkor a vízhozamot kikapcsolással (ikerkutak vagy kútcsoportok létrehozásával) lehet növelni. Ikerkutak és kútcsoportok kialakítása az alábbi esetekben, illetve megoldásokkal lehetséges : 1. A kutak ugyanazon vízadó rétegre települnek, és olyan messze vannak egymástól, hogy leszívási görbéik nem metszik egymást. 2. A kutakat ugyanazon vízadó rétegre, ugyanazon mélységre, de egymástól 4—5 m-re telepítjük, eleve számolva azzal, hogy az egymásra hatás következtében kisebb lesz a vízhozamuk. 3. A kutakat ugyanazon vízadó rétegre, de különböző magasságban, egymástól 4—5 m távolságra telepítjük. 4. A kutakat más-más vízadó rétegre, egymástól 4—5 méter távolságon belül telepítjük. Bármelyik megoldást választjuk is, az egyes kutakat önálló kútfejjel kell ellátnunk. A kutakból való vízbeszerzés csak olyan helyen indokolt, ahol megfelelő mennyiségű és minőségű rétegvíz (esetleg talajvíz) van és nincs felszíni víznyerési lehetőség. A korlátozott vízhozam miatt elsősorban esőztető berendezések működtetésére nyílik mód. A vízhozam ismeretében meghatározható, hogy milyen kiterjedésű területet lehet egy csőkútból öntözni, ennek figyelembevételével választható meg az esőztető berendezés. A kutakat a telepítési típustervnek megfelelően helyezik el. A gyakorlatban általában az MA-120 esőztető berendezés használható. Karbantartás Az öntözőberendezés üzembiztonságát és élettartamát nagymértékben növeli a gépek karbantartása. Tehát a karbantartás elvégzése és ellenőrzése fontos feladat. Hajtómotorok karbantartása. A gyár minden egységhez karbantartási utasítást ad, amelyet pontosan be kell tartani. I. sz. karbantartás minden műszaknál elvégzendő, műszak előtt vagy után. Elsősorban az üzembiztonság megtartására terjed ki (üzemanyag-pótlás, az alkatrészek ellenőrzése stb.). II. sz. karbantartást nyolc műszak után kell elvégezni. Ide tartozik az olajcsere, a tömítés ellenőrzése, a csavarok utánhúzása, esetleg kisebb hibásodás kijavítása stb. 159
