Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VI. Az öntőzőtelep építésének és fenntartásának gépei és eszközei
a sugármenti csapadékeloszlás (/) és a szórási távolság (JR) között. (Sugármenti eloszlás alatt a szórási sugár különböző pontjaira lehullott csapadék nagyságának változását értjük.) Az összefüggések által meghatározott tartomány bizonyos része, amely optimális üzemelést biztosít, az üzemi tartomány. Ezek a tartományok szórófejenként változnak, szemléltetésükre jelleggörbéket szerkeszthetünk. A szórófejek körbenforgó mozgatása többféleképpen lehetséges. Forgókerekes megoldás esetén pl. a kilépő víz egy lapátkereket hajt, mely kellő áttétellel forgatja a szórófejet. Billenőkaros szórófej esetén pedig a vízsugár egy rugóval feszített karba ütközik, s az ütőerő hatására a kar kitér, de a rugó visszatéríti; a visszaütő erő szakaszos forgást tesz lehetővé. A billenőkar ilyenkor vízszintes síkban mozog. Ha a billenőkar függőleges síkban mozog, akkor rugó helyett ellensúlyt építettek be. Hazánkban újabban a billenőkaros szórófejek terjedtek el széles körben. A 43. táblázat a nálunk'elterjedt szórófejek főbb adatait tartalmazza. Hordozható csőhálózatú esőztető berendezések üzemeltetése A hordozható esőztető berendezés minden tartozéka mozgatható, áttelepíthető. A szivattyú-gépcsoport gumikerekes alvázra van szerelve, és így könnyen vontatható. A csővezetéket és szerelvényeket gyorskapcsolóval látták el, így a csővezetékek könnyen szétbonthatok és szállíthatók. Előnyei: a területegységre eső kis beruházási költség, bárhová áttelepíthető. Hátrányai: rövid élettartam, az áttelepítéshez sok munkaerő szükséges, taposási kár. Üzemi technológiája. A szivattyú-gépcsoportot a vízbeszerzési helyre telepítjük. Ehhez kapcsolódik a legnagyobb átmérőjű fővezeték. A fővezeték általában a terület közepén helyezkedik el, belőle mindkét oldalra ágaznak ki a kisebb átmérőjű mellékvezetékek (ágas elrendezés), vagy a terület szélén van a fővezeték és egyoldalra ágaznak ki a mellékvezetékek (fésűs elrendezés). Az egy szivattyúállásból megöntözhető terület nagysága a fő- és mellékvezetékek hosszától függ. Egy állásban a szivattyúgépcsoport és a fővezeték nem mozog, csak a mellékvezetéket kell áttelepíteni, amíg a fővezeték mentén be nem fejeződik az öntözés. A mellékvezetékek egy része a rajtuk levő összes szórófejjel üzemel, másik része szerelés alatt áll, az új üzemelés előkészítéseként. A továbbiakban azokat a berendezéstípusokat tárgyaljuk, amelyek jelenleg - széles körben elterjedtek. 84. ábra. MA-120 hordozható esőztető berendezés telepítési vázlata MA —120-as berendezés 1200 //perc körüli vízszerzési lehetőségek esetén nagyüzemi kertészeti és szántóföldi növények öntözésére használható. 146