Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - VI. Az öntőzőtelep építésének és fenntartásának gépei és eszközei
főleg kézi erővel oldják meg, de külföldön már különböző gazvágó gépek is ismeretesek. A csatornák jelentősebb hibásodása esetén nagyobb arányú felújításra is sor kerülhet. Ekkor a már tárgyalt földmunka- gépeket használhatjuk a munka jellegének megfelelően. A felületi öntözés vízemelő gépei és üzemük Vízgépészeti alapfogalmak A szivattyúzási üzem minőségét, annak kedvező vagy kedvezőtlen tulajdonságait, a berendezés különböző célokra való alkalmasságát a különböző vízgépészeti jellemzőkkel fejezhetjük ki. Ilyenek: a vízszállítás, a hatásfok, a szállítómagasság, a teljesítmény, a veszteségek, a fordulatszám, melyek egymás közti kapcsolatát a jelleggörbék mutatják. A vízszállítás (a szivattyú által időegység alatt szállított vízmennyiség) nagyságát másodpercben, percben vagy órában adjuk meg. Felületi öntözés esetén használatos átemelő szivattyúk nagy mennyiséget szállítanak kis emelési magasságra, itt //sec, m3/sec egységet használunk. Esőszerű öntözéskor alkalmazott centrifugálszi- vattyúk kis vízmennyiséget szállítanak nagy emelési magasságra, itt a //perc, m3/perc vagy m3/óra egységet használjuk. Hatásfok. A szivattyúk hatásfokát (r]) a hasznosított teljesítmény és a bevezetett (összes) teljesítmény hányadosa adja: hasznosított teljesítmény ^ összes teljesítmény A hatásfok mindig kisebb 1-nél, mivel a munka egy része elvész a különböző súrlódások legyőzésére, továbbá a különböző veszteségek révén. A szivattyú hatásfokát többféle veszteségtényező befolyásolja. Az öntözésben használatos szivattyúk hatásfokának értéke 0,4—0,85 között változik. Szállítómagasság. A szivattyú teljesítményszükségletének meghatározásához szükséges manometrikus összemelő magasság vagy szállítómagasság a manometrikus szívó- és nyomómagasságból tevődik össze. Szívómagasság az alsó vízszint és a szivattyú tengelye (függőleges tengelyű szivattyúk esetében a járókerék középpontja) közötti függőleges távolság. A szívócsőbe a vizet vákuum esetén a légköri nyomás nyomja fel, a veszteségek miatt ez mindig 10 m alatt van, felső határmaximum kb. 8 m. Ha a járókerék a víz színe alatt dolgozik, nincs szívómagasság. Nyomómagasság a szivattyútengely (járókerekének’ középpontja) és a felső vízszint közötti függőleges távolság. Veszteségmagasság alatt a csővezeték súrlódásából, szerelvényekben és kanyarulatokban stb. keletkező nyomásveszteségnek m-ben kifejezett nagyságát értjük. 66. ábra. Ritscher munkában 126
