Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
0,Sb[(o,6mT<rT-hb W*)Í9? * CJ* 2mT °T t9(,‘r5°- -¥>-) {pzl Ya+pjtg3^ -J£> Mfcfc <-*? A A számítást kétszer kelt elvégezni, if és c érték helyébe %, Cq 'Hetve ff, Cf helyettesítendő, • s a két eredmény közül a kisebbet kell figyelembe venni ía és Ift a 18 ábra szerint 19. ábra. A töltés mentett oldali rézsűjének biztonsága 7.2.4. Mentett oldali erősítés A mentett oldalon beépülő talaj és a meglevő töltésanyag vízvezető képességei együtthatójának a viszonyaitól függően három eset különböztethető meg, ha a mentett oldalra — kevésbé vízzáró talaj épül, mint az eredeti töltésanyag, akkor a méretezés a 7.2.5. pontban és a 15. ábrán leírtak alapján történik, — ugyanolyan vízzáró talaj épül mint az eredeti töltésanyag, akkor a méretezés megegyezik a homogén töltésével (7.2.1. pont), — vizzáróbb talaj épül mint az eredeti töltésanyag, akkor a szelvény kialakítása és méretezése a 2. ábrán e és 14. ábra alapján szivárgó szőnyeg alkalmazásával történik, mely réteg a számított ha figyelembevételével a szivárgó vízmennyiséget a mentett oldalra vezeti. A szivárgó réteg minimális vastagsága 0,5 m és k^ > 10 kt legyen. 7.2.5. Mentett oldalon szemcsés talaj A mentett oldalon szemcsés talajjal erősített töltést a 15. ábra szerint kell méretezni. 7.2.6. Hosszirányú szivárgó a mentett oldali láb vonalában A hosszirányú szivárgóval erősített töltést a 16. ábra szerint kell méretezni. 7.2.7. Szivárgó bordasor A szivárgó bordasorral erősitett töltést a 17. ábra szerint kell méretezni. A szivárgó bordasorral erősített töltésben a szivárgások térbeli áramvonalak mentén alakulnak. A szivárgási vonalak mások a bordák szelvényeiben és a bordák között. 90
