Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
7. AZ ÁLLÉKONYSÁG SZÁMÍTÁSA 7.1. A számítás menete (a 10—26. ábrák a jelölések jobb ábrázolása érdekében szükség szerint torzítottak). 7.1.1. A töltés állékonysági vizsgálatának menete — a geometriai, a geotechnikai jellemzők és a mértékadó terhelés alapján a töltés szivárgási jellemzőinek meghatározása (10. ábra), — a töltés és a vízoldali rézsűn levő víz súlyerejének, valamint a töltés talpára ható felhajtóerőnek és a töltésre ható eltoló erő számítását követően (11-17. ábra és a 7.2. pont) a töltés talpán a nyíróellenállás átlagos értékének és a nyírófeszültség maximumának meghatározása, melynek hányadosa az elcsúszás elleni biztonság (18. ábra), — a mentett oldali rézsű állékonyságát kifejező összefüggésbe helyettesítendőek a számított szivárgási, geometriai és geotechnikai jellemzők (19. ábra). Ha a számított biztonsági értékek, vagy közülük valamelyik a 3.1.1. pont szerint előírtnál kisebb, a beavatkozás mértékének, vagy módjának a megváltoztatásával a számításokat ismételni kell. Az előírt értékű állékonyságot biztosító beavatkozást kell a tervezésnél figyelembe venni. 7.1.2. Az altalaj állékonysági vizsgálatának menete — a geometriai, építésföldtani és hidraulikai jellemzők alapján a szivárgási mérőhosz- szak, illetve a mértékadó szivárgási hossz számítása (10., 20., 21., 22. ,23., 24., 25., 26. ábrák, 7.4.1., 7.4.3. szerint), — a szivárgási mérőhosszak és a mértékadó terhelés alapján a mentett oldali töltéslábnál a kialakuló maximális szivárgási gradiens számítása (7.5. pont), — a talajfajtától függő törési alapgradiens és a réteg szabálytalansági mutatójának a figyelembevételével a törési határgradiens meghatározása (7.5. pont), — a számított törési határgradiens és a számított maximális szivárgási gradiens hányadosa jellemzi a vizsgált szelvény állékonysági biztonságát (7.5. pont). Ha a számított biztonsági érték az előírtnál kisebb, a beavatkozás mértékének, vagy módjának a megváltoztatásával a számításokat ismételni kell. Az előírt értékű állékonyságot biztosító beavatkozást kell figyelembe venni. 7.2. Töltésszivárgás számítása 7.2.1. Homogén töltés A homogén töltésben kialakuló keresztszivárgás jellemző ordinátáinak a számítása a Kozeny—Casegrande egyenlet Malett-féle módosítása alapján történik a 11. ábrán jelölt geometriai és hidraulikai jellemzők és összefüggések alapján. 7.2.2. Töltés szigetelő maggal Felfelé keskenyedő mag esetében, az átlagos szélesség (ds) az alsó egyharmad magasságban levő szélességgel vehető fel (12. ábra). 7.2.3. Vízoldalon kötött talaj A 13. ábrán jelölt geometriai és hidraulikai jellemzők alapján számított keresztszivár- gások ordináta értékei figyelembe veszik, hogy a vízoldali kötött rétegből a felső 0,8 m vastag rész a tömörítés hiányossága, az eróziós hatások és féregjáratok miatt nem tekinthető vízzárónak. 80