Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. függelék. Árvízvédelmi gátak méretezése
2. függelék ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAK MÉRETEZÉSE MI—10—422—85 E Műszaki Irányelvek tárgya az árvízvédelmi gát keresztmetszetének kialakítása és állékonyságának számítása. Nem alkalmazható a Műszaki Irányelvek a tőzeg altalaj esetére, amelynél a gát állékonyságát az altalaj összenyomódása befolyásolhatja. TARTALOM 1. Fogalommeghatározások 2. Méretezési alapadatok 2.1. Geodéziai adatok 2.2. Geotechnikai adatok 2.3. Árvízi tapasztalatok 2.4. Az építési organizáció adatai 3. Az árvízvédelmi gáttal szemben támasztott követelmények 3.1. Műszaki követelmények 3.2. Gazdaságossági követelmények 3.3. Esztétikai és környezetvédelmi igények 4. A keresztszelvény kialakítása 4.1. A töltéstest kialakítása 4.2. Az altalaj erősítése 4.3. Vízre érzékeny talajok alkalmazása 5. A fakadóvíz-károk csökkentése 6. Az árvízvédelmi fal 7. Az állékonyság számítása 7.1. A számítás menete 7.2. Töltésszivárgás számítása 7.3. A töltés szilárdsági vizsgálata 7.4. Altalajszivárgás számítása 7.5. Az altalaj állékonysága hidraulikus talajtörésre 7.6. Az árvízvédelmi fal állékonysága 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Árvízvédelmi fal: A víznyomás felvételére alkalmas építmény, melyet az árvízvédelmi töltés helyett, vagy annak magasítására alkalmaznak, ha a töltés építésére nincs elegendő hely. Árvízvédelmi gát: Az árvízvédelmi töltés, a vele együttműködő altalaj, az ezeket.kiegészítő szivárgó és leterhelő gátrészek együttes neve. Árvízvédelmi töltés: A mederből kilépő árvíznek a mentesített területre való kijutását akadályozó földmű, az árvízvédelmi gát terepszint fölötti része (7. ábra). Elsődleges pórusok: A talaj elemi részecskéi közötti hézagok. 64
