Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
1. függelék. Országos Vízgazdálkodási Szabályzat. (Kivonat)
A nyárigátat a kiépítésre irányadó legmagasabb árvízszint felett nem szabad védeni. A tervszerű vízbeeresztést az előrejelzés figyelembevételével idejében, legkésőbb a vízjogi engedélyben meghatározott legmagasabb árvízszint elérésekor, az élet és a vagyoni értékek megóvása mellett kell végrehajtani. 126. § Árvízvédelmi töltések és falak 127. § (1) Az árvízvédelmi védvonalat rézsűs földtöltésként kell kialakítani. (2) Árvízvédelmi fal csak a földtöltés kialakításához elegendő hely hiányában, vagy településrendezési érdekből, egyedi elbírálás alapján létesíthető. Ebben az esetben a mentett oldalon gépjármű-közlekedés céljára alkalmas utat kell biztosítani. 128. § (1) Az árvízvédelmi töltés és fal keresztmetszeti méreteit, alakját és szerkezetét a védőmű anyagának, a védőművel együtt dolgozó altalaj rétegződésének, talajmechanikai és hidrogeológiai tulajdonságának, a mértékadó magasságú és tartósságú árvízszinteknek a figyelembevételével, méretezés és ellenőrző számítások útján kell kialakítani. (2) A védőmű a várható legkedvezőtlenebb körülmények halmozódása esetén is feleljen meg a biztonsági követelményeknek, továbbá elégítse ki a védekezés és karbantartás igényeit. Az állékonysági, szilárdsági számításoknál a mértékadó árvízszintnek az előírt magassági biztonsággal növelt magasságát (vízszintet) kell alapul venni. Gyeptakaróval védett felületnél a rézsűkön a humuszréteg, a koronán a domborítás nem számítható be az előírt méretezés szerinti keresztmetszeti méretekbe. (3) Ha az árvízvédelmi töltés a folyó csatornázása következtében a mértékadó árvizet meghaladó tartósságú, magasságú üzemi vízszintet tart, a töltés méreteit ennek a különleges helyzetnek megfelelően kell megállapítani. Az átázás elleni biztonságot a permanens szivárgás alapulvételével, a védőmű magassági biztonságát a hullámverés elleni védelemmel együtt, a böge sajátosságainak a figyelembevételével kell esetenként meghatározni. 129. § Az árvízvédelmi földmű a) legkisebb koronaszélessége: — elsőrendű árvízvédelmi műnél 4 m, — másodrendű árvízvédelmi műnél 3 m, — harmadrendű árvízvédelmi műnél 2 m; b) domborítása: — a töltéskoronát a középvonaltól (tengelyvonaltól) mindkét irányban 5%-os oldaleséssel kell kialakítani; c) legmeredekebb rézsűhajlása: — az első- és másodrendű védőműnél mindkét oldalon 1:3, — a harmadrendű védőműnél 1:2, — burkolt rézsűnél 1:1,5; d) kitérői: — azon a védvonalon, amelynek a koronaszélessége 5 m-nél kisebb, szükség szerinti távolságban, 50 m hosszban, a korona 6 m-re szélesítésével kitérőket kell létesíteni. 60