Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
1. függelék. Országos Vízgazdálkodási Szabályzat. (Kivonat)
— az árvízvédelmi lokalizációs vonal, — a szükségtározó töltései, — az elsőrendű fővédelmi mű mögött fekvő körtöltés. c) Harmadrendű árvízvédelmi mű — a nyári gát, — az árvízvédelmi célú hullámtéri terelőgát. (2) A Szabályzat alkalmazása szempontjából árvízvédelmi mű az (1) bekezdésben emlí- tett valamely műnek az a műtárgya, tartozéka és járulékos létesítménye is, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja. 110. § Az elsőrendű árvízvédelmi mű kialakítására a mértékadó árvizet és magassági biztonságot, valamint a nyári gát megengedhető legmagasabb kiépítési szintjét az OVH állapítja meg. 111.§ Egy-egy ártéri öblözet árvízvédelmi műveit úgy kell kialakítani, hogy azok egyenlő biz- tonságúak legyenek. 112.§ Az árvízvédelmi művet minden esetben egyedi vizsgálat (méretezés) alapján — a hidrológiai, hidrogeológiai, topográfiai és talajmechanikai viszonyok, — a veszélyeztetett területen levő népgazdasági vagyon települések, lakó- és ipartelepek, létesítmények stb., — a nemzetközi vízügyi megállapítások, — a fenntartás és védekezés lehetőségei, valamint igényei, — a meglevő árvízvédelmi létesítmények, — a víz, a jég és a hordalék akadálytalan levonulása, — a vízgazdálkodás többi ágazatába tartozó létesítményekkel, elsősorban a folyószabályozással, a sík-, hegy- és dombvidéki vízrendezéssel való összhang, — a műszaki-gazdasági számítások eredményei alapján kell létesíteni, illetve fejleszteni. 113. § Az árvízvédelmi mű létesítése során — figyelembe kell venni a folyó középvízi medrét, biztosítani kell, hogy az árvízi és középvízi sodorvonalak iránya ne térjen el lényegesen egymástól, továbbá az új töltés a folyó általános szabályozási tervébe beilleszkedjen, — kerülni kell az éles töréseket, az árvízi meder átmenet nélküli és nagyarányú szűkítését vagy bővítését, továbbá a szakadópartok közelségét, a holtmedrek keresztezését és közelségét, — a nyomvonal megállapítása során figyelembe kell venni az előtereket és a véderdő telepítésének lehetőségét, — holtmeder és élő meder közé tilos árvízvédelmi töltést telepíteni, ha a mederelfajulás lehetőségét gazdaságos beavatkozással nem lehet kizárni, — a részleges és a szakaszos kiépítésű védőművet úgy kell telepíteni, hogy beilleszkedjen az általános szabályozási terv szerint később kiépítendő védőmű nyomvonalába, — a hullámtér szélességét a mértékadó árvízi vízhozam alapján, a már kiépített szakaszok hullámterének szélességéhez alkalmazkodva, műszaki-gazdasági számítással kell megállapítani. 57
