Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
6. A védvonalat keresztező létesítmények
Mászható keresztmetszetű csöveknél a vezetékbe való bejutást tömített búvónyílásokkal kell biztosítani. Amennyiben a magasvezetésű nyomócső előregyártott vasbeton elemekből készülne,úgy annak minden elemének szívással szembeni tömítettségét a gyártóműnek vizsgálattal igazolnia kell. A ferde szakaszon elhelyezkedő elemek szétcsúszását meg kell akadályozni. Az építési munkák minőségét a szabványok és előírások szigorú betartásával feltétlen biztosítani kell. Földtakarás előtt előírt sikeres nyomáspróbát kell tartani (MI-10-228/84.). Szivornyák A szivornyák vonalvezetésére a szivattyútelepeknél leírtak értelemszerűen érvényesek, A szivornyás üzemhez szükséges szerelvényeket — légtelenítés, légbebocsájtás — a vezetékben el kell helyezni. A kettős elzárást a vonalvezetés és a legmagasabb szakaszba épített szerelvény (tolózár), vagy vakkarimás lezárási lehetőség jelenti. Heves vízjárású folyók töltésébe épült szivattyúknál indokolt a tolózár beépítése. Árvízkapuk, beeresztőzsilipek Az elzáró berendezéseket olyan állapotban kell tartani, hogy bármilyen időjárási és vízjárási viszonyok és vízállások mellett biztonságosan zárhatók legyenek. Lehetővé kell tenni, hogy nem várt, az elzárószerkezet magasságát meghaladó árvíznél a védekezés feltételei meglegyenek. A függőleges és oldalirányú, veszélyes értéket elérő hidraulikus gradiens elkerülésére megfelelően kialakított, kellő hosszúságú szárny- és szádfalakat kell építeni. A műtárgyakat — a zsilip főelzáró szerkezetén kívül - el kell látni betétgerendák elhelyezésére szolgáló hornyokkal, jól tömítő betétgerendákkal is, és.- nehéz betétgerendák esetén — betétgerenda elhelyező és kiemelő gépi berendezéssel. A betétgerendás elzárásnak legalább 1 m-rel a mértékadó árvízszint fölé kell érnie. Az elő- és utófenék kialakítását úgy kell megtervezni, hogy kimosás és hátrarágódás ne következzék be. 6.3. Műtárgyak vizsgálata Az árvízvédelmi gátak kényes pontjai a vízvezető medrek és csővezetékek keresztezési pontjai. Az ide épült műtárgyak rendszeres ellenőrzést kívánnak, hogy állapotuk minden időben kielégítse az árvízi biztonság követelményeit. A műtárgyak árvízvédelmi szempontból való vizsgálatának rendjét és módszereit az MI-10—228 ismerteti részletesen (20. függelék). 6.4. Műtárgyak javítása Az árvízvédelmi gátakba épített műtárgyak fő anyaga a beton és az acél. Meghibásodást elsősorban ezek korróziója és a műtárgy körüli talajnak a tervezettnél nagyobb mozgásai okoznak. Ez utóbbi miatt repedések, törések jelentkezhetnek a betonon, tönkremehetnek a műtárgy dilatációi, a műtárgy külső felületén káros szivárgások keletkezhetnek. A hibák veszélyeztetik a teljes műtárgy, az egész gát állékonyságát is. A műtárgyak egyes részeit, különösen a mozgó vasszerkezeteket eleve javíthatóra,t:serél- hetőre kell tervezni. A betonnak és a bebetonozott szerkezeti részeknek az esetleges javítását viszont tervezéskor nem irányozhatják elő. A lemállott, repedezett betonműtárgyak helyett ezideig többnyire új műtárgyat kellett építeni, a korszerű anyagok és eszközök azonban lehető51
