Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
5. A gátak tartozékai
A méretezési rész az adott keresztmetszetű gátszelvények biztonsági tényezőjének számítását írja le. A szelvény megfelelő méretét tervezéskor próbálgatással lehet meghatározni. E célra számítógépi programok is állnak rendelkezésre, amelyek a méret keresését is automatikusan végzik. Meglevő gát állékonyságának ellenőrzése során esetenként valószínűtlen számok adódhatnak, ha a számítás alapadatai hibásak. Leggyakoribb hiba a tapasztalat szerint az, hogy az altalaj fedőrétegének vízáteresztő-képességi együtthatóját hibásan adják meg: a zavart talajminta alapján táblázatból felvett k érték nem veszi figyelembe az esetleg repedezett talaj szerkezetes vízvezetését. Az Irányelvek egyes jellemző keresztszelvények adatainak meghatározásával foglalkozik. Hosszabb, összefüggő gátszakasz tervezése során az egyes jellemző szakaszok határain kerülni kell a feltűnő átmeneteket. A helyileg szükséges erősítéseket (pl. ahol az altalajban egy ősmeder keresztezése található), a töltésszelvény külső méreteinek megváltoztatása nélkül lehet kialakítani pl. szivárgókkal, vagy a terep mentett oldali leterhelésével. 4.3. A földgátak építése A földgátak építésével kapcsolatos tudnivalókat a 11. függelék tartalmazza. Ez mind a szárazon végzett, mind a hidromechanizációs földmunkákkal foglalkozik, az anyagnyerő hely kijelölésétől a kész munkák minőségének ellenőrzéséig. A 12. függelék egy egyszerű munkahelyi talaj-laboratórium felszerelését adja meg. A rézsűk gyepesítésére a 13. függelék ad módszereket. 5. A GATAK TARTOZÉKAI 5.1. Hullámvédő burkolatok Ha a gát anyaga kötött, de nem diszperzív talaj, és az árvíz idején kialakuló hullám nagysága nem haladja meg a 10-20 cm-t, a töltést az elhabolástól a jól kezelt gyeptakaró megvédheti. A hullámverés mértékét a jól kezelt véderdő (lásd 5.2. pontot) hatékonyan csökkenti, és ezzel a rézsűburkolatokat feleslegessé teszi. Hullámvédő rézsűburkolatot kell alkalmazni- a kohézió nélküli homokból, különösen a finom, folyós homokból épült töltésen feltétlenül,- nagy hullámmagasság esetén, ha véderdőt nem lehet telepíteni, kötött talajon is. A talaj minősége és a hullám kritikus magassága között pontos összefüggést nem ismerünk. Gyengén kötött talajon elegendő akkor és csak ott építeni hullámvédő burkolatot, amikor és ahol egy-két árvíz során a hullámverés a rézsüket megrongálta. Kőhányás és betonlap burkolatok tervezésével a 14. függelék foglalkozik. A burkolatok élettartamát döntően befolyásolja a burkolat alatti szűrő-ágyazó réteg minősége. A szűrőágyazó réteg megfelelő kialakítását a 14. és 15. függelék együtt adja meg: az ágyazat követelményeinek kielégítését az előbbi, a szűrési feladatok ellátását az utóbbi tárgyalja. 27
