Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
3. Az árvízvédelmi gátakkal szemben támasztott követelmények
Ezeknek az alapelveknek megfelelően tervezik befejezni — 1990-ig a Mura, a Dráva, a Szamos, a Bodrog és a Maros; — 1995-ig a Duna és a Sajó, — 2000-ig pedig a Tisza, a Körösök, a Mosoni-Duna, a Rábca, a Rába, a Lajta, a Hernád, a Zagyva és a Sió védvonalainak erősítését. Az ország árvízvédelmi rendszerét alkotó védvonalak fejlesztésének sorrendjét az 5. ábra térképvázlata mutatja be. 2.5. A hosszútávú fejlesztési terv megvalósításának irányadó szempontjai Magyarország árvízvédelmi rendszerének hosszútávú fejlesztési tervét az OVH elnöki értekezlete 1981. április 7-én fogadta el a következő irányadó szempontok rögzítésével. A védelmi művek előírt méretre történő kiépítésének 2000-ig történő befejezését alapvető célkitűzésnek kell tekinteni. Az egyes tervidőszakok fejlesztéseit ennek megfelelően kell megállapítani. Az egyes ártéri öblözetek védelmi műveinek kiépítését a hosszútávú fejlesztési tervben rögzített sorrendben - a mindenkori pénzügyi lehetőségek és a hidrológiai helyzet folyamatos mérlegelésével — kell végrehajtani. Az árvízvédelmi fejlesztést érintő minden beruházásnál és az Országos Vízgazdálkodási Keretterv kidolgozásánál a hosszútávú fejlesztési tervben rögzített megoldást kell figyelembe venni, illetve összehasonlító változatként alkalmazni. A fejlesztés műszaki jellemzőinek kidolgozása során messzemenően érvényesíteni kell a vízgazdálkodás teljes egészéhez való szerves kapcsolódást, elsősorban a belvízvédelem fejlesztésével való összehangolást, valamint a többcélú megoldások előtérbe helyezését. A magyar árvízvédelmi rendszer egészének fejlesztésével, különösen a határmenti övezetekben figyelemmel kell lenni a szomszédos államokkal közös vízgyűjtő helyzetére, és a fejlesztést az államközi egyezmények adta lehetőségek keretein belül a kiépítési szint és az időbeni megvalósítás összehangolásával kell végrehajtani. A kutatás—műszaki fejlesztés legújabb eredményeit folyamatosan hasznosítani kell a védelmi művek tervezésénél, méretezésénél és kivitelezésénél. A művek fejlesztése során törekedni kell minél kisebb kiterjedésű földterületek igénybevételére, illetőleg az igénybe vett földterületek mező- és erdőgazdálkodási hasznosítását meg kell oldani. Amennyiben az érintett területeken lényeges hidrológiai és gazdasági változások történtek, a célkitűzéseket rugalmasan változtatni kell. 3. AZ ÁRVÍZVÉDELMI GÁTAKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK Az árvízvédelmi vonalak kialakításának alapvető szempontjait az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat (OVSz) írja elő (7. függelék). A magassági kiépítésre mértékadó árvízszinteket a .Magyarország folyóinak mértékadó árvizei” című OVH kiadvány tartalmazza. 25
