Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
2. Az árvízvédelmi rendszer hosszútávú fejlesztési programja
a 3. táblázat folytatása Bal parti töltés Jobb parti töltés Fkm Szelvény (km) Magassági biztonság (m) Megjegyzés Szelvény (km) Magassági biztonság (m) Megjegyzés BERETTYÓ 0,10 0,000 1,2 0,000 1,2 5,00 5,900 MAROS 6,050 0,20 0,000 12,78 1,5 13,000 28,34 49,52 28,640 országhatár (román) 47,226 1,5 országhatár (román) Megjegyzés: A táblázatban a magassági biztonság változási helyét jelölő töltéskilométer a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság helyi szelvényezésének felel meg. mezőgazdasági területeket védő szakaszain; ezeken a szakaszokon a magassági biztonság 0,5 m. Az 1,0 m-es magassági biztonság — ott ahol 100 éves átlagos visszatérési idejű az árvízszint — azt jelenti, hogy az árvízvédelmi gátak előírt koronamagassága közelítőleg, ±10 cm ingadozással az 1000 éves átlagos visszatérési idejű árvízszint magasságának felel meg. C) A mértékadó árvíz harmadik paramétere a töltések terhelésére mértékadó elöntések időtartama, mely a mértékadó szinteket 1%-os valószínűséggel meghaladó, napokban kifejezett időtartam. Az A C pontokban szereplő előírások részletes, folyónkénti adatait a „Magyarország folyóinak mértékadó árvizei” (OVH Budapest, 1976) című kiadvány tartalmazza. 2.2. A hosszútávú fejlesztési terv célkitűzései és irányelvei A fejlesztési terv célkitűzéseinek szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az ország kereken 21 200 km2 árvizekkel veszélyeztetett területének 97%-amár ármentesített. A fejlesztési terv alapvető célja az ország árvízvédelmi rendszerének zömét alkotó, meglevő elsőrendű árvízvédelmi gátak előírt mértékű kiépítése, valamint ezek összes tartozékainak és kiegészítő létesítményeinek (gátőrtelepek, MBSZ telepek, műtárgyak, hírközlés, véderdők stb.) szükséges fejlesztése. Üj területek ármentesítését csak a nyílt árterek szélén fekvő egyes települések védelme érdekében irányoztak elő. A terv az ármentesítés—fejlesztés valamennyi lehetséges változatát (tározás, vízátvezetés, vízlépcsőzés stb.) megvizsgálja. Az összehasonlító alapvariáns azonban minden esetben a töltés- erősítéses, illetve töltésépítéses változat. E vizsgálatok keretében történt meg a különböző vízgazdálkodási és az ármentesítési fejlesztések egymásra gyakorolt hatásának elemzése, vala20
