Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
11. függelék. Földmunkák kivitelezése
ürítési ponton meg lehet kezdeni. Az ezen a ponton végzett irányításnak kettős célja van. Az egyik, hogy a nagyobb szemcséjű anyag, a kavics az ürítési kúp környezetében marad, tehát minden ürítési kúpnál kavicszsák képződhet, ha azt mindjárt ürítés alatt szét nem tolják. A másik cél annak megakadályozása, hogy a zagyáram neki ne rohanhasson a zagygátnak és azt el ne szakítsa. Ezt az ürített anyagból a zagygát mellé tolt kis védőgáttal lehet megelőzni. Mikor a zagy az ürítőhelyről az ülepítő kazettában folyik tovább, akkor a sebességét és ezzel egyúttal a kiülepedést is a kazetta vízszintjének szabályozásával lehet lassítani vagy gyorsítani. Ez az a munkaszakasz, amidőn a zagyképző anyag legkisebb szemcséi is kiülepednek. Olyan sebességet kell tartani, hogy az erősítés talpán, a régi töltés és a zagy gát között vízzáró, vagy nagyon kis áteresztőképességű réteg ne képződjék, és ha szükséges, a vizet a zagygáton keresztül előbb kell kiengedni a vízelvezető csatornába. 2.5. Csőáthelyezés Hidromechanizációs munkahelyen az elméletileg szükséges parti csőhossz kétszeresének kell rendelkezésre állni, mert csak így lehetséges, hogy az egyik csőállásban folyó munka ideje alatt a következő állás particsöve fektethető legyen. Szükséges továbbá, hogy addigra, amikorra az előző csőállásban a hidromechanizációs munka befejeződik, a következőn a cső le legyen fektetve. Ezt a jó termelékenység elérése végett megfelelő gépesítéssel lehet elérni. A gépesítés elemei: magajáró emelődaru, csőszállító kocsi és vontató. Ha a vontató tológép, arra darukat szerelve, emelődaruként is használható. A cső átszállítása és fektetése előtt — az új nyomvonalat ki kell tűzni és tológéppel a szükséges mértékig elegyengetni; — az átszállítás útvonalán az esetleges akadályokat el kell távolítani. A munka organizációs tervében az átállási helyeket és időpontokat meg kell tervezni. 2.6. Utómunkák Utómunkák a szelvénykialakítás, a humuszborítás füvesítéssel és a korona rendezése. A szelvénykialakítás az egy zagygátas rendszernél abból áll, hogy a tológép a kész feltöltés alján a tervezett szelvényen kívül fekvő anyagot felfelé haladó menetekkel a szelvénynek abba a részébe tolja be, ahová az ürítés során nem került anyag. Ennél a munkánál arra kell vigyázni, hogy a zagygát anyaga, amely egészében vagy nagy részben humuszból áll, a legfelső rétegbe, ne pedig a töltés belsejébe kerüljön bele. Ezt úgy lehet elérni, hogy az első tolómenet előtt a tológép a zagy gátban kaput nyit úgy, hogy azt rövid szakaszon jobbra-balra eltolja. Mikor ennek megfelelő szélességben az anyagkiegyenlítést elvégezte, a haladás irányába eső zagygátrészt ferde tolással erre a már elkészült sávra tolja rá, így a következő sáv kiegyenlítésénél a zagy gát nem áll útjában. A több-zagygátas rendszernél általában elegendő, ha azt a kevés alakító munkát, amire szükség van, a tológép humuszterítéssel egyidejűleg végzi el. Olyan helyeken, ahol akár esztétikai okból, akár egyéb ok miatt pontos síkokat és felületeket kell kiképezni (pl. feljáró utaknál), a kialakítást földgyaluvál (gréder) lehet végezni. A humuszt depóniából, illetve a zagygátból tológéppel célszerű a töltésre rátolni és elteríteni. Fel kell hívni a figyelmet, hogy 1:3,5— l:4-nél meredekebb rézsűnél a humusz feltolása a tológépet már erősen igénybe veszi. Ilyen esetben a munkát lehetőleg más géppel, pl. a koronán mozgó teleszkópos kotróval célszerű elvégezni. Fűmaggal való bevetés után a rézsűt ajánlatos lehengerelni. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elvégezni, hogy a koronán járó tológép engedi le és húzza fel drótkötéllel a hengert. A töltés korona rendezése a száraz földmunkánál leírtak szerint történik. 189
