Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
11. függelék. Földmunkák kivitelezése
11. függelék FÖLDMUNKÁK KIVITELEZÉSE A földmunkák végzésénél az MSZ 15105, az MI—10-268 és az MI—10—422, továbbá az abban hivatkozott szabványokat figyelembe kell venni. 1. SZÁRAZON VÉGZETT FÖLDMUNKA 1.1. Előkészítő munkák Szerves eredetű anyagok (gyökerek, gyep, humusz) nem kerülhetnek a töltés belsejébe, és nem maradhatnak a'gát talpában sem- (A minősítésről és a felhasználásról lásd a 6. függeléket.) Ezért a megerősítendő gátnak az új gátrészhez csatlakozó felületéről, az új gát, gátrész alatti terepről el kell távolítani a szerves anyagot tartalmazó talajt. A szemmel láthatóan repedezett, kötött talajt ezekről a helyekről ugyancsak el kell távolítani, vagy repedésmentessé kell tömöríteni. Az eltávolítandó réteg vastagságát, valamint a repedezettséget megszüntető technológia hatékonyságát néhány kutatóárokban szemrevételezéssel, illetve az onnan vett talajminták vizsgálatával kell megállapítani. Az eltávolítandó réteg vastagságával nem szabad takarékoskodni. A régebben épült, rosszul tömörített töltéseket utólagos tömörítéssel megjavítani gyakorlatilag nem lehet, Alapozással kell előkészíteni mindazon felületeket, ahová új feltöltés kerül: a humusz- talanított régi töltést, töltéstalpat, vagy a korábban félbehagyott, hosszabb szünet után folytatott földmunka felületét. Közel vízszintes felületeken az alapozás érdesítéssel történik, a 34 700/80. OVH rendelkezés figyelembevételével (9. függelék). Alkalmas eszköz erre a tárcsás borona, de érdesíteni lehet legfeljebb 15 cm mélységű szántással is. A fellazított felületre a töltésanyag első rétegét olyan vastagságban szabad csak teríteni, hogy az együttes laza réteget a próbatömörítés során ellenőrzött módszerrel az előírt értékre be lehessen tömöríteni. Rézsűket a humusz eltávolítása után lépcsőzni, illetve fogazni kell. Kézi munka esetén a föld beépítése előtt a lejtős felületen alakítják ki földletermeléssel a szükséges lépcsőket, és erre hordják be az új földanyagot. (Kézi munka ma legfeljebb kis földpótlásoknál, pl.elha- bolásokjavításakor fordul elő.) Kb. 1:2 terephajlásig lépcsőzni kell: 15—30 magas „lépcsőfok”-ot kell kialakítani, melyek felülete 3—5% esésben kifelé lejt (1. ábra/a). Ennél meredekebb rézsűket fogazni célszerű, itt a „fokok” keskeny felülete erősen visszafelé lejt, a keletkező árokszerű mélyedésekből dréncsővel vezetik ki a vizet, ha szükséges (1. ábra/b). Gépi munkánál a lépcsőzést a beépítés közben végzik: minden újabb behordott réteg elterítésekor a tológép belevág oldalról a régi, humusztalanított rézsűbe, elterítve a kivágott anyagot. A tömörítőeszköz a régi töltés lépcsőfelületét is megjárja. Ez a módszer hatékonyan összedolgozza a régi és az új földtömböket (1. ábra/c). Az új földgátat szakaszonként építik, a szakaszok végét általában 1:5 körüli hajlású homlokfelülettel zárva le. Ehhez a felülethez a következő szakaszt esetleg csak hetek múlva építik hozzá, ezalatt felülete kiszáradhat, felrepedezhet. A következő töltésszakasz hozzáépítését mindig különös gonddal kell végezni, mert a gátat keresztező hibás illesztési felület veszélyes szivárgást indíthat. Ennek bevált módja a következő. A felületet az ép, nedves talajig 177
