Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

7. függelék. Töltésállapot vizsgálata árvíz idején

4.3. Talajfizikai jellemzők

A talaj minőségét és állapotát szemrevételezéssel és kézzel való tapintással kell meghatározni, alkalmazhatók gyors minősítő eljárások is (12., 3. táblázat).

A talajminták laboratóriumi vizsgálatát, szerkezeti adottságainak meghatározását az MI—10 268 sorozat szerint kell elvégezni.

4.4. A nyomásvonal vizsgálata

A nyomásvonal helyzetének megállapításához szelvényenként legalább két piezomet- rikus szint meghatározása szükséges.

4.5. Geoelektromos feltárás

A talaj fajlagos elektromos ellenállásának mérésével a talaj rétegződése feltárható.

A vízzáró rétegeket kicsi, a vízvezető rétegeket nagy fajlagos ellenállás jellemzi. Néhány

tájékoztató érték a következő:

szikes agyag 2—5 Í2 ' m

agyag, iszap 5-25 Í2 ’ m

homok, kavics 15—1000 S2 ' m.

A fajlagos ellenállás függ a talaj anyagától, a pórusok telítéséig a víztartalomtól, kis mértékben a hézagtényezőtől és a pórusokat kitöltő víz elektrolit-koncentrációjától. Ez utóbbi miatt a rétegek azonosítása érdekében az első mérést egy azonosító (pillér-) fúrás közelében kell végezni. Pillérfúrás nélkül az egymás fölötti rétegek értékeinek arányából csak közelítően állapítható meg a rétegek vízzáró vagy vízvezető volta.

4.5.1. Felszíni mérésnél 4 db elektródaként használt cövekkel, változó elektróda-távolsággal kell méréssorozatot végezni. A mérések eredményéből következtetni lehet legfeljebb három egymás alatti réteg vastagságára és fajlagos ellenállására. A kiértékelést geoelektromos képzettségű geofizikus kell végezze.

Ez a módszer alkalmazható a mentett oldali fedőréteg és az alatta levő vízvezető réteg vastagságának meghatározására a fedőréteg átfúrása nélkül.

4.5.2. A geofizikai szondázással végzett geoelektromos mérésnél az egyik elektróda a talajba sajtolt (levert) szonda csúcsán van. A módszerrel 10 cm-nél vastagabb, a környezetétől eltérő ellenállású talajréteg meghatározható; a feltárható rétegek száma nem korlátozott. Az első szondalyuktól kb. 1 m távolságban mélyített pillérfúrás a rétegek azonosítását lehetővé teszi.

4.6. A vizsgálatok és megfigyelések egyéb módjai

Talajszondázással, fúrással és a piezometrikus nyomásvizsgálattal párhuzamosan, kiegészítő, illetve önálló vizsgálatok végezhetők szemrevételezéssel, légifényképezéssel (infra-leképezéssel), termovíziós eljárással.

A légifényképezés végezhető fekete-fehér, színes, hamis színes és infraérzékenységű anyaggal.

Azonnali információt nyújt a termovíziós vizsgálat. A repülőgépbe szerelhető felszereléssel a termokép monitoron keresztül vizsgálható; a kép videoszalagra rögzíthető, az értékelés, illetve a digitalis képfeldolgozás számítógéppel is végezhető.

Az árvíz levonulása után a videoszalagra vagy filmanyagra rögzített észleléseket fel kell dolgozni (7. fejezet).

161