Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
7. függelék. Töltésállapot vizsgálata árvíz idején
3. IGÉNYBEVÉTELEK ÉS ÁRVÍZI JELENSÉGEK Az árvízi jelenségeket a töltéstestre és az azzal együtt dolgozó altalajra ható igénybevételek és a talajállapottól függő belső ellenállások határozzák meg. Az igénybevételek lehetnek: — a külső víz nyomása, — a töltéstest belsejében kialakuló víznyomások, — a fedőrétegre, illetve átmeneti rétegre ható felhajtó erő, — az esetleges statikus és dinamikus terhelések (a tárolt anyagok, a járművek okozta terhelés, a cölöpözés, a szádfalazás dinamikus hatása). A töltéstest és altalaj ellenállását — a talajnak, a vízfelvétel mértékétől függő mechanikai szilárdsága, a belső súrlódásból és kohézióból származó nyírószilárdsága, — az erózióval szembeni viselkedése, — vízáteresztő képessége határozzák meg. Az árvíz okozta víznyomás hatására bekövetkező szivárgás a következő jelenségeket válthatja ki a töltéstestnél: — átázást, — rétegszivárgást, — talpszivárgást, — csurgást, — duzzadást, zsugorodást, repedést, — rézsűhámlást (esetleg csúszást), — a töltéstest erózióját, megfolyósodását. Az altalajban végbemenő szivárgási folyamatok pedig — a fakadóvíz jelentkezését, — a mentett oldali talaj felpuhulását, — buzgárok kialakulását, — az esetleges talajtörést okozhatják. 4. A JELENSÉGEK VIZSGÁLATA, FELTÁRÁSA A vizsgálatok a helyszínen vagy utólag értékelhetők. Helyszínen értékelhető vizsgálati módok: — szemrevételezés (földről és levegőből), — termovíziós értékelés, — talajfeltárás (szondázás, talajfúrás). Utólag értékelhető vizsgálatok: — az eddig észlelt és feldolgozott adatok vagy/és jelenségek értékelése, — infraérzékenységű felvételek készítése és értékelése. A szemrevételezést gyakorlott megfigyelő kell végrehajtsa. Talajfeltárások útján kell megállapítani — a talaj minőségét, rétegződését, fizikai jellemzőit, — a talaj nedvességtartalmát, — a szivárgási vonalat (talajvízszintet), — a piezometrikus nyomásvonal helyzetét. 158
