Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)
6. függelék. Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata. Vizsgálat, mérés, minősítés
a talajminta hosszát és átmérőjét. Külön vizsgálattal meg kell határozni a talajminta w víztartalmát (MSZ 14 043/6 előírásai szerint). Amíg a többi minta bekészítése folyik, a kész talajminták szabad véglapját kiszáradás ellen védeni kell, pl. fóliával letakarva. 5.3. A vizsgálat végrehajtása A talajmintákat szabad végükkel felfelé vízbe kell állítani, legalább 1 cm vízborítást biztosítva és fel kell jegyezni az indulás időpontját. Ezt követően 4—5 óra, 1,2 és 4 nap múlva fel kell jegyezni a minta felszínének emelkedését (duzzadását) és a felület látható változásait (4. ábra). A vizsgálat céljára desztillált vizet vagy olyan vizet kell használni, amelynek összetétele (keménysége és kémhatása) megfelel annak a víznek, amellyel a kész földmű igénybevétele során kapcsolatba kerül (2. fejezet). Laboratóriumban tömörített mintából egyidejűleg 4 db-ot célszerű vizsgálni, 2 db-ot desztillált vízben, 2 db-ot az építés helyén levő összetételű vízben. Ha csak 1 db zavartalan minta áll rendelkezésre, akkor a vizsgálatot az építés helyén levő összetételű vízben kell elvégezni. A kísérlet befejezése után a mintákat ki kell emelni a vízből. Kézzel vagy spatulyával minősíteni kell a felületet — kemény, — plasztikus, — pépes, — folyós fokozatok szerint, illetve meg kell nézni, hogy milyen mélységig ázott fel a pépes és a folyós fokozatig. A minta tovább vizsgálható a 6. fejezetben leírt vizsgálat kiegészítésére. Le kell vágni a hengerből kiduzzadt anyagot, és meg kell határozni a víztartalmát. Meg kell mérni a telt henger tömegét, és ebből ki kell számítani az átlagos, a nedves és a száraz tömörséget. Ezután a hengerből fokozatosan ki kell tolni a talajmintát, közben ki kell vágni a kb. 0—5, 15-20 és 32—37 mm mélyben levő rétegeket, ezeket kis tálkákba kell tenni és meg kell határozni a víztartalmukat. Minden víztartalom-vizsgálatra kivett talajrész keménységét is minősíteni kell a 4. bekezdésben foglalt kategóriák szerint. 5.4. Az eredmények értékelése Ha a minta kiduzzadása az 1 —2 mm-es határértéket meghaladja, akkor részletes vizsgálat elvégzése indokolt a 6. fejezetben foglaltak szerint. Egy genetikailag azonos talajú területre pontos határértéket 20—30 db minta 6. fejezet szerinti részletes vizsgálati eredményéből kell meghatározni. Ha a minta felszíne 2—3 mm mélységig híg, folyósra felázott, akkor a talaj folyósodás- ra hajlamos és a részletes vizsgálat elvégzése szükséges a 6. fejezetben foglaltak szerint. Az eredmények értékelésénél számításba kell venni, hogy a kisebb kezdeti tömörségű talaj könnyebben és mélyebben ázik fel, mint a nagyobb kezdeti tömörségű talaj. Az 5.3. szakasz szerint meghatározott víztartalmak a 6. fejezet előírásai szerint elvégzett ödométeres vizsgálatok kiegészítését képezhetik és megadják a 0—20 Pa (0—20 N/m2) tényleges talajfeszültséggel terhelt talaj várható víztartalmát. A 20 mm- nél nagyobb mélységben előálló víztartalom így nem értékelhető, mert a minta duzzadását nem a leterhelés, hanem a falsúrlódás akadályozta (ezek az értékek ödomé- terben is mérhetők). 151
