Árvízvédelmi gátak építése és fenntartása (OVH, 1987)

1. A magyarországi árvízvédelmi létesítmények

Ez a korszak a magyarországi ármentesités negyedik korszaka, ami 1970-től napjainkig tart. Jellemzője, hogy az árvízvédelmi gátak méreteit a szabványszelvényektől eltérve, részletes talajmechanikai feltárások alapján, méretezéssel úgy határozzák meg, hogy azok biztonsága az egész védvonal mentén azonos legyen. Ez alatt az idő alatt (1970-1985-ig) a 21 200 km2 árteret védő 4186 km árvizvédelmi gát 63%-a épült ki a mértékadónak elfogadott, 100 évenként egyszer előforduló árvíz kivédésére.

A gátszelvények kialakítása oly módon történik, hogy hatósági úton, az Országos Vízgazdálkodási Szabályzatban megállapítottak egy gát alapméretet — 4,0 m-es korona, 1,0—1,5 m magassági biztonság, mindkét oldalon 1: 3-as rézsű hajlás — melynél a gátméret kisebb nem lehet és ezt a gáttestet egészítik ki a talajmechanikai adottságoknak megfelelő, többlet erősitést adó gátrészekkel, a 4. ábrán bemutatott módon. A gátak magasságát meghatározó mértékadó árvizet a számított 1%-os valószínűségű árvízszint figyelembevételével állapították meg.

1.2. Az árvízvédelmi rendszer bemutatása

Az ország 93 030 km2 területéből 21 200 km2 az árvizekkel veszélyeztetett árterület, melynek 97%-a már ármentesített. A még nem ármentesített 3% (700 km2) a Rába, a Repce, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Bodrog olyan szűk völgyében fekvő árterülete, mely földrajzi- gazdasági adottságai folytán eddig nem volt gazdaságosan ármentesithető és belátható időn belül zömében nem is lesz az.

Az árterület 151 ártéri öblözetre tagozódik, amelyből 55 a Duna, 96 pedig a Tisza völgyében fekszik. A Duna-völgyi ártéri öblözetek területe 5590 km2, a Tisza-völgyieké pedig 15 610 km2.

A mentesitett árterületeket védő elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalak hossza 4186 km, melyből a Duna völgyében 1284 km (földgát 1194 km, árvízvédelmi fal 13 km, magaspart 77 km), a Tisza völgyében pedig 2902 km (földgát 2716 km, árvízvédelmi fal 6 km, magaspart 180 km) van. A részletesebb,folyónkénti adatokat az 1. táblázat mutatja be. A részletes adatokat az Országos Árvíz- és Belvízvédelmi Szabályzat (OÁBSZ) I. számú melléklete tartalmazza.

A másodrendű árvízvédelmi vonalak hossza — a szükségtározó töltésekkel együtt — 771 km (ebből földgát 690 km, magaspart 81 km). A másodrendű árvízvédelmi vonalakat szintén az OÁBSZ I. számú melléklete4artalmazza.

A gátrendszert kiegészítő árapasztó csatornák:

— Lajta balparti csatorna, melynek feladata a Lajta árvizének kereken 50%-os megosztása, 13 km hosszú, vízszállító képessége 50 m3/s,

— Répce árapasztó csatorna, melynek feladata a Répce teljes árvízi hozamának átvezetése a Rábcába, hossza 10 km, vízszállító képessége 120 m3/s.

A védelmi biztonság növelését szolgáló szükségtározók száma 10,összterületük 218 km2, összbefogadó képességük 363 millió m3. Részletes adataikat a 2. táblázat mutatja be.

12