Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
3.2.2 A Túr szabályozása A folyó jelenlegi hossza 95 km, ebből a magyar szakasz 29 km. Az 1927—30. években végrehajtott szabályozás során a Sonkád alatti 63,5 km-es szakaszt kiiktatták és a sonkádi osztóműtől 11,5 km hosszú új mederben vezették a Tiszába. A Sonkád feletti medret 12 kisebb átvágással szabályozták. A Túr szabályozása lényegében 1945-ben befejeződött. Jelenben 3 km hosszú szakasza szorul újabb szabályozásra. 3.2.3 A Bodrog szabályozása A Bodrog folyó vízgyűjtő területe kereken 13 580 km2, ebből Magyar- országra 1350 km2 esik. A folyó hossza 63 km, melyből magyar szakasz 50 km. A Bodrog általános szabályozási tervét 1860-ra készítették el, a szabályozást pedig 1860—1900-as évek közötti időben hajtották végre. E szabályozási munkák során az árvizek levonulásának meggyorsítására 15 átmetszés készült a Latorca és a tiszai torkolat között, amelyből a magyar szakaszra 10 átmetszés esik. Az átvágások jól kifejlődtek, a folyó nyugodtabb, egyenletesebb víz járású lett és beágyazódott. A Bodrogon összefüggő középvízszabályozás nem volt, de erre nem is volt szükség, mivel a meder és a partok anyaga jóval kötöttebb, mint a Tiszáé és így a kanyarok rögzítése alig jelentett gondot. Az esetenkénti beavatkozásoknál felhasznált építési anyag nagy része kő volt, rozsét csak kismértékben használtak. A partvédőművek kőszórásból, terméskő lábazatból és a középvízszintig felérő rakott terméskő burkolatból állottak. Alapvető változást jelentett a Bodrog életében a Tiszalöki Vízlépcső megépítése, melynek üzembelépésével a Bodrog gyakorlatilag csatornázott foljmvá vált. A folyón a duzzasztás hatása egészen az országhatárig érvényesül. Az állandó magasságú vízszint a kanyarulatok alakulására kedvező, és jó hajóutat biztosít. A Tiszalöki duzzasztómű üzemelése nemcsak a vízszintek emelkedését jelenti a Bodrogon, hanem módosította a levonulási viszonyokat is. A módosult levonulási viszonyok következtében jelentős mennyiségű hordaléklerakódás keletkezhet a Bodrog duzzasztott szakaszán. Ezért szükséges volna a hordalékviszonyok alakulását és a hordaléklerakódásból adódó mederváltozásokat figyelemmel kísérni. 3.2.4 A Sajó és a Hernád szabályozása A Tisza vízgyűjtőjének ÉNy-i részén helyezkedik el a Sajó vízrendszere. A vízrendszernek két közel azonos vízgyűjtő területtel rendelkező fő folyója van a Sajó és a Hernád. A Sajó a Hernád befogadója, vízgyűjtője 5545 km2, a Hernádé pedig 5436 km2. A Sajó A mederelfajulások és az árvizek kártétele miatt már a XVIII. században felvetődött a Sajó szabályozásának kérdése. Ekkor kezdődtek meg a 381
