Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - II. Magyarország árvízvédelmi rendszere
A védművek kiépítésével a területen az alábbi ártéri öblözetek alakultak ki: Lajta-balparti öblözet ármentesített területe 15,1 km2, Lajta-jobbparti öblözet ármentesített területe 15,5 km2. A Lajta-jobbparti és -balparti csatorna bal parti töltése, — mely mögött az ármentesített területek vannak — osztrák területen folytatódik. A két öblözet Ausztria felől nyitott. Mosoni-Duna—Rábcaközi öblözet. Árterülete 99, 4 km2, amiből ármentesített 93,5 km2, ártéri sziget 5,9 km2. Rábaközi öblözet. A Rábca—Rába—Répce-csatorna között elhelyezkedő ártere 1035,5 km2, amiből ármentesített 651,6 km2, ártéri sziget 383,9 km2. Nicki öblözet. A Rába bal partján a Répce árapasztó-csatorna és a Sárvár—celldömölki MÁV-vonal közötti ártere 37,3 km2, amiből ármentesített terület 31,7 km2, közte 1,4 km2 ártéri szigettel, nyílt ártér 4,2 km2. Sárvári öblözet. A Sárvár—celldömölki MÁV-vonaltól délre, a Rába bal partján fekvő ártere 4,0 km2, amiből ármentesített 3,7 km2, ártéri sziget 0,3 km2. Kemenesaljái öblözet. A Sárvár—celldömölki MÁV-vonal és Móric- hida között a Rába jobb partján elhelyezkedő ártere 99,6 km2, amiből ármentesített 94,2 km2, ártéri sziget 5,4 km2. Marcalközi öblözet. Mórichida alatt a Rába—Marcal közén elhelyezkedő ártér 34,6 km2, ármentesített terület 33,1 km2, ártéri sziget 1,5 km2. Holt Marcal—győri öblözet. A Sokoróaljai Bakonyér- és Marcal-jobb- parti deltákban, majd Koroncótól É és ÉNy-ra a Marcal, Rába, Mosoni- Duna jobb partján fekvő ártér 42,8 km2, ármentesített 41,7 km2, ártéri sziget 1,1 km2. Az öblözethez 6,4 km2 nyílt ártér is tartozik, területe tehát 49,2 km2. A szabályozást megelőző évtized legjelentősebb Rába-vidéki árvize az 1853-as NV volt, melyről azonban területelöntési adtaink nincsenek. Igen jelentős volt az 1883-as árvíz, amikor mintegy 200 km2 terület került víz alá. Az ármentesítést követő időben az 1899-es árvíznél a Mosoni-Duna töltésszakadásából 23 km2, az 1900. évi árvíznél Répce-depónia és Rába- töltésszakadásból 300 km2 terület került víz alá. Az 1963-as árvíz Marcal- töltésszakadása a Rába—Marcalközén 50 km2 területet öntött el, 1965-ben pedig a Rába, a Répce-árapasztó és Lajta-töltések szakadásából 300 km2 terület szenvedett árvízkárt. 1.12 A Duna Vének—Budapest közötti szakasza mentén elhelyezkedő kisebb öblözetek és az Ipoly-völgy ármentesítésének fejlődése A Duna Vének—visegrádi szakaszán, majd Visegrád alatt Budapestig két ágra — a váci és szentendrei ágra — szakadva általában magaspartok között folyik, melyeket csak helyenként szakítanak meg kisebb kiterjedésű, keskeny árterek. Az ármentesítés itt főleg Szentendre-sziget községei és mezőgazdasági jellegű árterei, Komárom, Esztergom és Szentendre vá76
