Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - V. Az európai víziúthálózat

szert a Lago Maggioren keresztül — Svájcnak is új vízi kijárata lesz a Locarnótól az Adriáig. A nagy-britanniai szárazföldi víziutaknak csak helyi jelentőségük van. Az összefüggő nyugat-európai víziútrendszer teljes helyszínrajzát a D. 24. ábrán mutatjuk be. Tengelye a négy országot (Svájcot, Franciaorszá­got, a Német Szövetségi Köztársaságot és Hollandiát) érintő Rajna, amely­hez hozzáfűződnek a holland, a belga, a francia, a két német államhoz tar­tozó víziútrendszerek, valamint a lengyel és csehszlovák víziútnyúlványok. Franciaországban és Hollandiában igen jelentős a nagyhajózás mellett a kishajózás is. Azt, hogy ezen a víziútrendszeren mennyire fejlett a hajózás és mek­kora forgalmat bonyolít le, jól szemlélteti a D. 25. ábra. Az ábra adatai a hatvanas évekből származnak, de nem mind azonos évből és így összeha­sonlító jellege csak nagyságrendű. Itt is azonnal szembeszökik a Rajna ten­gelyszerepe. Mellette francia viszonylatban csak a Szajnának, belga vi­szonylatban az Albert-csatornának és a Maasnak, német viszonylatban a A nyugat-európai víziútrendszer forgalmi összehasonlítása 43 705

Next

/
Oldalképek
Tartalom