Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - IV. Víziközlekedési eszközök

A másik erősen terjedő szállítási mód a lash hajózás. Ez a mód már gyökeresebb változást kíván a hajók szerkezetében és elsősorban a belvízi utakról a tengerre áramló áru (vagy a tengerről a vízfolyások felé) rakodás mentes szállítását oldja meg. A lash hajózásnál a belvízi víziutakon tolt bárkákat vagy különleges tartályokat árutartalmukkal együtt a tengeri hajóba emelik (vagy beúsztatják) és a tengeri út végén ugyanilyen módon kirakodás nélkül kerülnek vissza a víziútra. A lash hajózás tehát a nálunk is ismert Duna-tenger járó hajók belvízi-tengeri szállítását végzi.

3.4 A lash hajózás és szállítási mód

4. A gépek és a géphajók fejlődése

Az új rakodási és széállítási módok ugyanannyira átalakítják a vízi szállítást és növelik annak ugrásszerűen a teljesítőképességét, mint ahogy az első gőzhajó és vontató géphajó megjelenése átalakította a vízi közlekedést. Az első vontató hajók lapátkerekes gőzhajók voltak. A gőzgép igen alkalmas volt a vontató hajók erőforrásaként, mert a kazán és a nagy átmérőjű dugattyúk miatt ugyan nagy volt a súlya, azonban a vontató hajó a hasznos árut nem vitte magávl, hanem csak húzta maga után és így ez a kérdés csak másodrendű szerepet játszott. A lapátkerék nagy felületen támaszkodott a hajót körülvevő vízre és így lassú mozgással is megfelelő húzóerőt tudott kifejteni. A gőzgépnek még előnye volt az, hogy a lassú mozgás miatt hosszú volt az élettartama és szükség esetén erősen túlterhelhető volt. Ugyanez állt a lapátkerékre is. A kerekes gőzhajó tehát könnyen legyőzte a rövid sebes szakaszokat és alkalmas volt a zátonyon fennakadt uszályok levontatására is. A Duna középső szakaszán működő kerekes gőzhajók átlagban 1200 lóerősek voltak, míg a zuhatagos szakaszokra épített különleges vontatók teljesítménye a 3000 lóerőt is elérte. A sebesebb folyású vizeken és a rövidebb zuhatagos szakaszokon a gőzhajók korában lánchajtású hajók is üzemben voltak. A lánchajtású hajók a folyó fenekére fektetett és vízfolyás szerinti felső végén jól rögzített láncba kapaszkodva haladt a vízfolyással szemben oly módon, hogy a láncot a hajótestben levő kapaszkodó fogaskerék-rendszeren átvezették.

A szénnel szemben a folyékony üzemanyag előnye terelte rá a figyelmet a nyersolaj motoros meghajtásra. A tengeri hajózásnál a nyersolajmotorok bevezetése előtt már nyersolaj fűtésű gőzgépeket használtak, dugattyú helyett gőzturbinával mozgatva a hajócsavarokat. A belvízi hajózásban a nyersolaj bevezetésével rohamosan elterjedt a lapátkerék helyett a csavarmeghajtás. A nyersolaj motorok bevezetése előtt igen kis személy- szállító hajóknál alkalmaztak csak csavarmeghajtást, gőzmotorral mozgatva. A nyersolaj motor bevezetésekor még kísérletek történtek kerekes Diesel elektromos hajó üzemeltetésére. Bár a csavarmeghajtás hidraulikus hatásfoka kedvezőtlenebb mint a lapátkeréké, mert kisebb a csavar tá699