Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
D) Víziutak - III. Kikötők
A víziúti rakodások fejlesztésének programjába illeszkedik a folyamatban levő közraktár hálózat fejlesztése, melynek keretében öt olyan közraktár — Győr, Baja, Záhony, Szeged, Gyorna — létesül, melynek telepítése mindhárom közlekedési ág kapcsolatát biztosítja. A már folyamatban levő beruházások olyan telepeket alakítanak ki, ahol az áru közúti, vasúti vagy víziúton való szállítással fogadható, átrakható, vagy tárolható. Ezek a mindhárom közlekedési ággal kapcsolatban létesülő közraktárak egyben konténer kezelésre is alkalmasak lesznek. A közraktárak konténer rakodóval való felszerelése biztosítja a konténer rakodáson kívül az ún. gyűjtő, darab vagy darabos áru víziúti szállításának a lehetőségét is. Az ily módon telepített közraktárhálózat egyben a közlekedés csúcs- forgalmi időszakaiban a terheltebb közlekedési ágról való átrakást biztosítja más közlekedési ágra, vagy tároló megoldást nyújt és ezáltal a szállítást egyenletesebbé teheti. A hűtőházaknak Magyarország exportjában mindinkább jelentős szerepe van. A mezőgazdaság utóbbi években történt kedvező fejlődése folyamatosan mindnagyobb terméshozamot jelent, aminek értékesítése az áru nagy tömegénél fogva igen komoly szállítási feladat, és ez már az elkövetkező években csak fokozódni fog. Ezért fel kell készülni a mezőgazdasági áruk csomagolására, tárolására, ami sok esetben hűtőtárolókat, s tovább- menően hűtőáruszállítási módot kíván. A víziúti áruszállításoknál az első ilyen létesítmény a MAHART Csepeli Nemzeti Szabadkikötőjében az ún. tranzitraktár, melynek egy része hűtőház. Ennek kapacitása nem elegendő, további hűtőtérre van szükség. A hűtőházak telepítése elsősorban a termelési gócpontokon történik. Ebből a szempontból készül Záhony térségében a szabolcsi alma fogadására, tárolására hűtőház, de ugyanilyen igény van a Duna—Tisza közti gyümölcs- termés részére is. Az erre a célra szükséges hűtőház telepítése lehetséges a Duna mentén s ebben az esetben természetesen szükség van a hűtött áru továbbszállításánál a hűtőhajó megoldásra. A hazai kikötők fejlesztésének szükségességét, jelentőségét jellemzi a D. XIV. sz. táblázat, mely előbecslése a kikötők fejlesztésének, építési és rakodógép felszerelési költségeinek (1974-es áron). 8. Balatoni kikötők A balatoni kikötők a folyami hajóállomásoktól lényegesen eltérnek, mert míg azok a folyó nagy vízjátéka miatt a kikötést csak ponton és híd segítségével tudják megoldani, a balatoni kikötők kivétel nélkül állandó szintű, falazott építmények, melyek mellé a kikötés közvetlenül történik. A kikötők két fő csoportba sorolhatók. A sekély, homokturzásos déli parton csak két, 3—400 m hosszú hullámtörővei védett bejáraton át megközelíthető, medencés megoldás lehetséges, az északi parton a közeli mélyvíz miatt egy 100—150 m hosszú bejáró móló végén létesített kikötőfej ele690
