Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - II. A magyarországi víziutak jellemzői

Megmaradva Gabcikovo és Nagymaros példáján, a gabcikovói erőmű külön oldalcsatornán épül, amelyben a víz áramlása nélkül, álló vízszín esetén is megvan a víziút megkívánt szélessége és mélysége: itt tehát éj­szaka az erőtelep működtetését teljesen is be lehet szüntetni. Nagymaros alvizében ezzel szemben a megkívánt vízmélység biztosításához egy bizo­nyos (a dunabizottsági hajózási legkisebb vízszinthez tartozó) vízhozamot feltétlenül áramoltatni kell: ezért a csúcsüzemre járatást csak az ehhez a vízálláshoz tartozó mintegy 1070 m3/s vízhozamnál nagyobb vízhozam ese­tén lehet beállítani. Nagyvíz esetén a kihasználható esés csökken le any- nyira, hogy a csúcsrajaratásnak (mintegy 2800 m3/s vízhozam felett) már nincsen értelme. Amikor azonban csúcsüzemmel dolgozik az erőtelep, akkor a nap 24 óráján belül egyaránt előidézünk mesterséges kisvizet és árhullámot; erő­sen megváltozik ennek következtében a levonuló víz sebessége is. A gabcikovói és nagymarosi vízállásváltozásokat a D. 22. ábra mutatja be. A vízsebességváltozások is a Gabcikovo környezetében a legnagyobbak (D. 23. ábra). A csúcsüzemű vízerőtelepek tehát rendkívüli viszonyokat teremtenek a hajózás számára is. Ezek azonban a hajózás üzemében előreláthatóan kü­lönös zavarokat nem fognak előidézni, csupán a vízsebességnek a hajó uta­Vízsebességváltozások a csúcsüzem következtében a bősi (gabcikovói) vízlépcső környezetében 674

Next

/
Oldalképek
Tartalom