Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

D) Víziutak - I. Víziutak jelentősége

D—1. táblázat folytatása

Állandóan

Időszakosan

Hajóút

jelzőberendezésekkel

ellátott

Hajóút

kategória

Sorszám

A víziút megnevezése

hajózható

szakasz hossza km-ben

EGB

6.

Keleti-főcsatorna öntöző mellékcsatornái

40

7.

Nyugati-főcsatorna

—

25

—

8.

N ádor-csatorna

77

—

—

9.

Kettős-, Fekete-, Fehér- Körös (13+13-1-5 km)

31

—

_

1

0.

Rábca (0—21 km)

—

21

—

11.

Rába (0—29 km)

—

29

—

12.

Marcal (0—18 km)

—

18

—

13.

Dunavölgyi főcsatorna (0—125 cskm)

—

125

_

1

4.

Tisza (Vásárosnamény— Tiszabecs) (696/758 fkm)

_

6

2

_

1

5.

Szamos (0—28 km)

—

28

—

16.

Sajó (0—30 km)

—

30

—

17.

Berettyó (0—35 km)

—

35

—

18.

Hortobágy—Berettyó- főcsatorna (7—78 cskm)

—

71

—

Összesen:

262

555

—

Együtt:

817

Megjegyzés: 'A kimutatásban a tó hossza szerepel, de a jelenlegi rendszeresen hajózott útvonalak hossza mintegy 190 km.

2. A magyarországi víziutak használhatósága

A magyarországi víziutak két gerince a Duna és a Tisza. A Duna nemzetközi víziút és a kiépítés mértékére a Dunabizottság tesz javaslatokat. A Duna jelenlegi kiépítésének és fejlesztésének irányait mutatja a D. II. táblázat.

A jelenlegi Duna-szakasz legkedvezőtlenebb része a Rajka—-Gönyű közötti szakasz (1850—1791 fkm). A szakasz állandó javítása folyamatban van, azonban az előírt 25 dm-es mélységet és a 120 m szélességet nem mindig sikerült elérni. A Gönyü—Szob—Budapest szakasz kedvezőbb. A

623