Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
Előszó
ELŐSZÓ Az árvízvédelem és folyószabályozás kezdetei a régmúltba mutatnak. Az embernek a természeti erőkkel vívott harcában mindig nagy szerepe volt az árvizek elleni védekezésnek, a folyók szabályozásának. Különösképpen érvényes ez hazánkra, ahol mindkét tevékenységnek rendkívüli fontossága van. Mindezeket figyelembe véve meglepőnek tűnhet, hogy az árvízvédelem, a folyó- és tószabályozás szakterületéről (bár szakirodalmunk e tekintetben igen sokirányú és magas színvonalú) átfogó jellegű ismertető munka egységes szerkezetben eddig nem került közreadásra. E hiányosságok okainak elemzése nem a jelen előszó feladata. Ennél fontosabb annak megállapítása, hogy a fejlődés, a jelenlegi helyzet átfogó elemzése és a jövő elgondolásainak rendszerbe foglalt ismerete mindnyájunk számára alapvető fontosságú, amelyet a mindennapok tevékenysége nem nélkülözhet. E felismerés tette szükségszerűvé e kiadvány elkészítését. Megjelenésének időszerűségét pedig az indokolja, hogy az elmúlt időszakok nagyarányú fejlesztései és a tervekben előirányzott további jelentős munkák pa- rancsolóan előírják számunkra a leggondosabb számvetést. E számvetés keretében az elődök hagyományaihoz méltó műszaki színvonalon és a mai modern kor által támasztott követelmények figyelembevételével szinte naponta el kell végezni az értékelését annak a hatalmas vízmérnöki alkotásnak, amelyet az előző generációktól örököltünk, állást kell foglalnunk abban, hogy a jelenlegi kiépített árvízvédelmi, folyam- és tószabályozási rendszerek alapkoncepcióikban továbbra is megfelelőek-e, illetőleg — ha szükséges — milyen változtatások indokoltak. Ehhez kíván segítséget nyújtani ez a könyv, amellett, hogy tartalmazza leíró jelleggel a címben foglalt rendeltetésű összes létesítményt. Kiadványunk négy főfejezetre oszlik. Az árvízvédelem, a folyószabályozás, a tószabályozás és a víziutak szakterületei szerint ad áttekintést, figyelembe véve azt, hogy sok esetben e tevékenységi körök között pontos határvonal nem is húzható. A határvonalak erőltetett „pontos” kijelölése egyébként is ellenkeznék azzal a felfogásunkkal, miszerint a természetben egységes összefüggő 5
