Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
A) Árvízvédelem - I. Az árvízvédelem hidrológiája
4.14 Általános alakú árhullámok és lineáris közelítésük lehetőségei A tisztán csak áradó jellegű árhullámágak Q = Qi,(t) egyenlete a Qbtf) Qf _ dQb(t) t dt elsőrendű inhomogén, lineáris differenciálegyenlet általános megoldásában minden lehetséges szelvényre vonatkozóan összefoglalható. Ebbe természetesen végtelen sok megoldási lehetőség belefér. A Qf szerkesztési segédvíz- hozam értéke általános esetben változó. A differenciálegyenlet geometriai jelentése az, hogy a különböző szelvényekre vonatkozó görbék azonos vízhozamhoz tartozó érintői olyan függőleges egyenesen metsződnek, amelyet az időtengely kezdő pontjával egyeztethetünk meg. (A—10. ábra) Az apadó árhullámágak megfelelő érintői viszont az ettől az egyenestől T távolságban levő függőleges egyenesen metszik egymást. Az árhullám-ellapulás törvénye a lineáris és az általános árhullámok esetében nem tér el túlságosan egymástól. Képletszerű leírás azonban csak a Qi,(t) függvény számszerű ismeretében várható. Elméleti esetben nincs kizárva e függvény megállapíthatósága sem. Az árvízvédekezés gyakorlatában, éppen kifejlődő árhullámok elemzésekor ennek akadályai vannak. Azoknak az eljárásoknak lehet tehát itt nagyobb jelentőségük, amelyek az általános alakú árhullámokat lineáris árhullámokra vezetik vissza. Itt célszerű közelítéseket alkalmazni. A közelítés feltétele az, hogy a természetes vízmozgások árhullámai közül rá tudjunk mutatni olyan jelentősebb számú csoportra, amely bizonyítja, hogy a mértékadó árhullámok jellege nem tér el különösebben a lineáristól és az esetleges eltérés legfeljebb valamilyen másodrendű javítást kíván. A—10. ábra Általános alakú árhullámok áradó ágának összefüggései 58
