Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
C) Tószabályozás - II. Tószabályozás fejlődése és helyzete
C—IX. táblázat A balatoni nádasok terjeszkedése 1958—1968 között Nádasterület 1958. évi geodéziai felvétel szerint 1968. évi geodéziai felvétel szerint Növekmény 1958—1968 között Az Északi part mentén (ha) 1132,5 1460,7 328 A Déli part mentén (ha) 234,4 401,1 166,7 összesen (ha): 1366,9 1861,8 494,7 tóttá. Az utóbbi időben a nádasok életközösségében meghúzódó kolokán megjelent az északi parti nádasok előterében is, sőt az intenzív áramlásoktól mentes öblökben (Fűzfő—Kereked) nagymértékben elszaporodott. A vízinövényzet visszaszorításának módozatairól évek óta viták folynak. Egyik álláspont a növényzet mechanikai irtását szorgalmazza, a másik a biológiai beavatkozást, a szennyező források fokozatos kizárásával és a déli part kiépítésével a nádasodásra hajlamos területek kizárásával. A gazdasági, műszaki indokok inkább az utóbbiak mellett vannak és az okokat kívánják megszüntetni, nem pedig a következményt. A vízinövényzet kiemelése a partra és annak továbbszállítása teherkikötők hiányában hosz- szú gépláncot és szállítási távolságokat igényel. Mindamellett a helyi adottságok a mechanikai irtást nem egy esetben elkerülhetetlenül szükségessé teszik. 1.5 A Balaton szabályozásának karbantartási feladatai A partvédőművek és kikötőmólók megrongálódását elsődlegesen a jég- és hullámverés együttes hatása okozza. A kikötők mólói, mint kereszt- irányú művek a legnagyobb dinamikus jégnyomásnak vannak kitéve. Ha a jégtáblák által feltúrt lábazati rakatok helyreállítása a jég elvonulása után nem történik meg, a hullámverés a megbontott kőrakatot tovább mozgatja és végül a burkolatok aláüregelődve leszakadnak. A fenntartás alapfeladata tehát a kőrakatok pótlása és a padkák helyreállítása. Ezzel a fenntartás rendszeres feladata általában megoldott. Ritkábban rongálódnak meg a rézsűs burkolatok, ha a padkák kellő méretűek és rendezettek A partvédőművek meghibásodása rendszerint a dinamikus jégnyomásból ered, azonban ebben a hullámverésnek is nagy szerepe van. A partvédőműveken a jég ütőhatásából, vagy a feltorlódott jég súlyától repedések keletkezhetnek, mivel tömegük csekély. Rézsűs műveknél a legritkább eset, hogy a jég a művet teljesen tönkre tegye. Függőleges falú művek azonban hamarább tönkremennek. A művek tönkremenetelét az esetek túlnyomó többségében a hullámverés okozza. A kialakult repedéseken a 519
