Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

C) Tószabályozás - I. A tavak hidrológiája

C—111. táblázat A magyarországi nagy tavak havi közepes vízállásai Az állóvíz neve (időszak) A vízmérce helye („0” pontja) Sokévi havi közepes vízállások (cm) I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Balaton (1921—1970) Siófok (104,09 m A.f.) 71 76 84 89 90 86 79 70 62 58 60 65 Velencei-tó (1932—1970) Agárd (103,29 m A.f.) 139 145 157 159 154 150 142 133 125 122 128 133 Fertő tó (1961—1970) Mekszikó­puszta (114,84 m A.f.) 51 55 60 61 62 60 55 48 43 43 50 55 Ráckevei (Soroksári)­Budapest (95,49 m A.f.) 136 140 136 141 147 153 152 152 147 138 134 130 Duna (1960—1969) Tass (91,36 m A.f.) 537 540 535 539 545 551 551 550 547 542 539 532 A Ráckevei (Soroksári)-Duna vízszintjét a Dunából történő vízbeve­zetésekkel mesterségesen szabályozzák. A vízszintet egy kisebb évi hul­lám jellemzi, amelynek mélypontja november—januárban és csúcsa jú­nius—augusztusban van (C—II. és C—III. táblázat). 4. A tavak vízmozgása A szél hatására a tavak vize mozgásba jön, ami hullámzásban, vízlen­gésben és áramlásban nyilvánul meg. A hazai nagy tavak hullámzási-víz- lengési és áramlás jellemzőit csak részben ismerjük, eddig csak a Balato­non végeztek átfogó kutatást. A Balaton hullámzása a tó mérete és sekély volta miatt nagy. Az ész­lelt legnagyobb hullámmagasság (amplitúdó) 195 cm. Ritkábban hosszirá­nyú, gyakran keresztirányú vízlengés is tapasztalható. A hosszirányú leg­nagyobb egyidejű vízszintkülönbség Keszthely és Balatonaliga között 110 cm, a keresztirányú legnagyobb vízszintkülöbség Balatonszemes és Bala- tonakali között 33 cm és Siófok—Alsóörs között 40 cm körül van. A tóban hossz- és keresztirányú áramlás tapasztalható, a Tihanyi-szorosban mért legnagyobb áramlási sebesség eléri a 2,0 m/sec-ot, másutt az áramlási se­besség legfeljebb néhány cm/perc. A Fertő tó hullámzása, vízlengése és áramlása még nincs feltárva, a jellemzők ismeretlenek. A vízállásokból esetenként jelentős vízlengésre és áramlásra lehet következtetni. Tartós, erős É-i szél esetén a tó D-i, magyar végénél több deciméteres vízszintemelkedés is tapasztalható. A Velencei-tó hullámzása, vízlengése és áramlásai rövid helyszíni mé­rések és modellkísérletek alapján részben ismertek. A tóban tapasztalt leg­489

Next

/
Oldalképek
Tartalom