Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
rást és keresztirányú mű esetén a parti bekötést mindig teljes egészében el kell készíteni, még a mű testének az építése előtt. Ellenkező esetben a készülő mű környezetében kialakuló sebességnövekedés és örvénylés olyan kimosásokat okoz, amely a mű megrogyására vezethet és megnöveli a kőszükségletet is. Építés közben a fenékszórást vagy a mű testét az építés- vezető szondázással folyamatosan ellenőrzi. A leírt műveleteket addig lehet így folytatni, amíg elég a vízmélység az uszály veszélytelen manőverezéséhez. A parti részeket és a sekély építési vízszint mellett készülő fenékszórást, továbbá a műveknek a víz felszíne körüli vagy feletti részét tragacsolással kell megépíteni. Ebben az esetben az uszály a keresztgát, sarkantyú végére áll annak hossz-tengelyére merőleges helyzetben. A tragacs járópallóit az uszály peremére helyezik. Az uszály hosszának közepén vagy nagyobb uszályok esetében a harmadában lejárót építenek és állványra épített járópallón haladnak tovább a tragacsoló munkások, hogy a terméskövet a kívánt helyre borítsák. A pallók bakállványait a már leszórt kőműre állítják és a felső síkjukat olyan magasra teszik, hogy a tragacsról a dolgozónak lefelé kelljen borítani rakományát. Hasonlóan készülnek a parti bekötések kőszórásai. Sekély vízben a kőszórást dereglyéből építik. Ilyenkor az uszályból át kell rakni a követ először a dereglyébe. Ez a siffteléssel való építés. A fenékszórás, vagy a mű építése az uszályból való építésnél leírtak értelem- szerű alkalmazásával történik. Alacsony vízállásnál, amikor széles, sekély vizű részeken kell áthaladni, kombinálni szokták a sifftelést a tragacsolással. A terméskőnek kézzel való beépítése a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Nehezíti még az is, hogy az időjárás közvetlen hatásai fokozottan észlelhetők a víz felett. A folyamatban levő műszaki fejlesztés fontos célkitűzése, hogy ezt a nagy igénybevétellel járó munkát minél előbb gépek végezzék mind a nagy, mind a kisebb folyóinkon is. A folyó hosszirányában épülő művek a partvédő művek, a vezetőművek és a kődepóniák. Általában a folyó homorú partján vagy annak közelében épülnek. Ez a munkagépekkel és vízi járművekkel való megközelítés szempontjából előnyös. Hátrányos viszont, hogy a sodorvonal, illetve a hajóút közelében kell sokszor manőverezni a vízen. Partvédőmű építésének egyes lépései a következők: — kitűzés, — rézsűk esetleges lenyesése, — fenékszórás elkészítése, — lábazati kőhányás elkészítése, — kőszórás a rézsűre, — a kirakott terméskő rendezése a rézsűn és a partélen. A kitűzés során jelölni kell a partéit, a vízszintes bekötés szélét, a lábazati kőszórás vonalát, bójával ha vízben van, ha szárazon kell építeni a kőszórást, akkor karókkal kell kitűzni, végül a fenékszórás víz felőli határát. 434
