Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
2.4 Általános szabályozási terv (tájékoztató bemutatása) Az eddigiekben ismertettük az általános szabályozási terv kidolgozásának főbb lépéseit. Az ismertetésnek megfelelő módon végezték el a Dráva és a Duna szabályozási tervének elkészítését. Ez ideig az alábbi tervek készültek el: A Duna: Rajka—Gönyű (1852—1792 fkm) Gönyű—Szob (1792—1708 fkm) Szob—déli országhatár (1708—1434 fkm). A Dráva: 0—236 fkm A Maros: 0—51,33 fkm közötti szakaszának általános szabályozási terve. A tervek felépítése és az alkalmazott módszerek közel azonosak és így általános tájékoztatáshoz csak a Duna Szob—déli országhatár közötti szakaszának tervét mutatjuk be. A terv ismerteti a szabályozás célkitűzéseit, röviden jellemzi a szakasz morfológiai viszonyait, szabályozottságát, a hajózási viszonyokat. Vázolja a szabályozás végrehajtásának feltételeit és lehetőségeit, ismerteti a méretezés módját, a főméreteket, a tervezett szelvényeket és vonalozást. A korábbi évtizedekben a Duna közép vízi szabályozásának célja — erősen leegyszerűsítve — a mederviszonyok javítása, az érkező víz-, jég- és hordalék zavartalan levonulásának biztosítása volt, elsősorban a Dunabi- zottság által ajánlott hajóútméretek kialakítása, illetve fenntartása és a jeges árvízveszély csökkentése céljából. Idővel a célkitűzések bővültek és ma már a szabályozás feladatának tekintik a folyóra települt vízgazdálkodási és egyéb létesítmények biztosítását is. Az utóbbi időben előtérbe került a Duna vízenergiájának hasznosítása. A Duna—Rajna—Majna-csatorna várható üzembe lépése pedig a hajóútméretek fejlesztését kívánta meg a Szob—déli országatár közötti szakaszon is. A hajózási igények várható növekedése tette szükségessé a szabályozási terv előkészítése során annak vizsgálatát, hogy a szakaszon a klasszikus folyószabályozás módszereivel milyen méretű (25, 30, 35 dm mélységű) hajóút biztosítható, figyelembe véve az építési költségeket, a tervezett mederállapot kialakulásához szükséges időt is. A szabályozás célkitűzéseit a terv az alábbiak szerint foglalta össze. — A közép vízi meder jelenlegi szabályozottságának fenntartása, illetve ahol az szükséges, az általános szabályozási tervbe illeszkedő szabályozási művek építése, az egyensúlyi mederállapot biztosítása, az érkező víz-, j égés hordalék zavartalan levezetése céljából (ideértve a jégmegállásra még veszélyes szakaszok rendezését is). — Az előzőek szerint meghatározott fejlesztési szinthez tartozó hajóútméretek biztosítása a szükséges szabályozási munkák elvégzésével. 27 417
