Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
sugarú körökből kialakított homorú partokat minden esetben feltétlen követni fogja a folyó. A szabályozási vonalak megszerkesztése után kerülhet sor a sodorvonal megszerkesztésére. A szerkesztésnél ügyelni kell hogy a kanyarulatok tetőpontjában a sodorvonal a közép vízi mederszélesség Vs—Vs-énél jobban ne közelítse meg a szabályozási vonalat. A következő lépés a tervezett meder ellenőrzése — a meder vízszállító képessége, — a hordalékszállító képesség, — a jéglevezetés, — az előírt hajóútméretek szempontjából. A meder vízszállító képességét nemcsak a méretezési vízhozamra, hanem a mértékadó árvízhozamra és a hajózási vízszintre is ellenőrizni kell. A hajózási vízszintet úgy állapítjuk meg, hogy az adott kategóriájú víziút előírt éves vízállástartósságához meghatározzuk szakaszról szakaszra a vízhozamot, majd a vízhozam ismeretében számítható a hajózási vízszintet jelentő felszíngörbe. A következő lépésben az így meghatározott hajózási vízszint alatti szelvényterületek ellenőrzése következik. Amennyiben a hajózási űrszelvény a tervezett mintakeresztszelvényben elfér, az ellenőrzés befejeződött. A hordalékszállító képesség ellenőrzésének feladata azt megállapítani, hogy a folyó szabályozott állapotban — a mintaszelvények, a tervezett esés és kanyarulatok kialakulását feltételezve — az érkező hordalékot tovább tudja-e szállítani. Az ellenőrzés utolsó fázisa annak vizsgálata, hogy a folyó a tervezett szabályozás végrehajtása után kártétel nélkül képes-e levezetni a jeget. Ennek ellenőrzése a tervezett méretek figyelembevételével a fejezetben megadott módon gyorsan és egyszerűen elvégezhető. A folyó vonalozásának tervezésénél nem egy megoldás, hanem általában több is adódik. Ezért célszerű a különböző lehetőségeket figyelembe vevő variánsok elkészítése. A változatok műszaki gazdasági jellemzőinek birtokában nyílik mód a vízgazdálkodás igényeihez legjobban igazodó, optimális megoldás kiválasztásához. 2.3 A szabályozási művek ellenőrzése A sodorvonal ismeretében ki tudjuk jelölni a szükséges szabályozási művek helyét. Először a hosszirányú szabályozási műveket, a vezető- és partvédőműveket jelöljük ki attól függően, hogy a tervezett meder illeszkedik-e a meglevő partokhoz vagy sem. Ha igen, partbiztosításokat, ha nem, vezetőműveket tervezünk az átmeneti pontok között a kanyarulatok homorú oldalán. Szétágazó folyószakaszon a hosszirányú művek helyének kijelölése után, ki kell jelölni a mellékág elzárásokat is, amelyek célja a főmeder víz- veszteségének csökkentése és a kiágazó mellékágat lezáró vezetőművek rongálódás elleni biztonságának fokozása. 415
