Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése
egybekötve végezni úgy, hogy a rögzített vízfelszín ne csupán az esések meghatározását, hanem a további hidraulikai számítások céljait is szolgálja. A kritikus sebesség meghatározása mind a meder állékonysága, mind pedig a hordalékviszonyok alakulásának megismerése szempontjából alapvetően fontos. A természetes meder érdességi tényezője sok változót igényel. A meder anyagától függő érdesség mellett a keresztszelvény alakja, a szelvényalak hosszmenti változása, a növényzet, a hordalék, a vízhőmérséklet és még sok más egyéb tényező is befolyásolja. Az érdességi tényezők nagy száma, a napjainkban is jelentkező újabb és újabb képletek is bizonyítják, hogy a vízmozgás igazi törvényszerűségeit nem ismerjük eléggé. Valamennyi sebességi tényező képletének szerzője rámutat arra, hogy hidraulikai számításoknál az összefüggéseket nem lehet gépiesen matematikai műveletként kezelni. A sok bizonytalanságot tartalmazó képletek ellenére is törekedni kell arra, hogy a meder érdességét a folyószabályozás céljainak megfelelő megbízhatósággal jellemezzük. A tapasztalatok és az elméleti vizsgálatok is igazolták, hogy a folyókon előforduló Reynolds-szám tartományában a Manning—Strickler—Lindquist összefüggés alkalmazható. V = JV2 A számítások gyorsan elvégezhetők a B. 27. ábrán feltüntetett nomogram alapján, amennyiben az egyes szelvényekben a geometriai adatok, a vízhozam, illetve középsebesség és az esés ismeretes. Ezeknek a tényezőknek a meghatározását szolgálják a vízhozamméréssel egybekötött vízszint- rögzítések, melyeknek pontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mederállandósági tényező a folyó hidraulikai viszonyait, továbbá a hordalék és meder közötti kapcsolatot fejezi ki. Megállapodottnak tekinthető az a meder, amelyben a mozgó víz se a fenéken, se a rézsűkön kimélyülést nem okoz, és számottevő hordaléklerakódás sem keletkezik. A mederállandósági tényező ismerete lehetőséget ad a meder méretezésére, illetve a tervezett meder ellenőrzésére, bár kétségtelen, hogy a mederállandóságnál is a hordalékmozgás a legdöntőbb. 2.2 A meder méretezése és ellenőrzése Mivel a meder alakulásában a vízjárás mellett a hordalékviszonyoknak is döntő szerepe van, a mederképző vízhozam meghatározásában a hordalékszállítás jellemzőit is be kell vonni. Ennek első megközelítéseként azt a vízhozamot tekintették dominánsnak, amelynél a hordalék „döntő többsége” levonul. A víz- és hordáiékjárás jellemzőinek összekapcsolását holland mérnökök írták le a Niger és a Benue folyók szabályozásával kapcsolatos munkáikban. A domináns vízállás meghatározására szolgáló alapösszefüggés
