Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - III. A folyószabályozás fejlesztése

2. A szabályozási munkák tervezése

Az előző fejezetek ismertették azokat a módszereket, melyekkel a folyók vízgyűjtőjét lehet jellemezni, illetve a szükséges morfológiai, hidrológiai alapmennyiségeket, paramétereket lehet meghatározni. Az általános szabályozási terv célja, az előkészítő tanulmányok alapján részletes szabályozási koncepció kidolgozása, a folyóra, ill. a természetes egységet képező folyószakaszra. Az általános szabályozási tervet olyan mélységig kell kidolgozni, hogy az alapul szolgálhasson a készülő beruházási programhoz, ill. kiviteli tervhez. E célkitűzés első lépése a tervezés előkészítése.

2.1 A tervezés előkészítése

A tervezés előkészítése három fő tevékenységre, ill. területre tagozódik:

— adatgyűjtés,

—i előkészítő tanulmányok és

— előmunkálatok.

Az adatgyűjtés további három résztevékenységre osztódik. Feladata a vízgazdálkodás igényeit rögzítő adatok feltárása a korábban végzett szabályozások anyagának összegyűjtése, értékelése, és a folyó hidrológiai és morfológiai jellemzése.

A vízgazdálkodás igényeit tükröző adatokat az Országos Vízgazdálkodási Keretterv rögzíti és a feladatokat a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányelvei határozzák meg. Ezek szerint a folyószabályozásnak az alábbi célkitűzéseket kell kielégítenie:

— szolgálnia kell közvetlenül a vízi szállítás és közlekedés érdekeit, a kívánt méretű hajóút előállításával,

— elő kell segíteni a vízellátás és mezőgazdasági vízhasznosítás céljainak elérését a vízkivételek és vízbevezetések lehetővé tételével,

— biztosítania kell az árvíz, a hordalék, a jég zavartalan levonulását és a meder állandóságát,

— elő kell segítenie a terület és településfejlesztés, a környezetvédelem célkitűzéseinek elérését.

A célok elérése érdekében a szabályozási munkákat hosszabb összefüggő természeti egységet képező folyószakaszon, egységes tervek szerint összehangoltan kell végrehajtani.

A folyószabályozási munkák végrehajtásának sorrendjét egyrészt az árvízvédelemmel összefüggésben a parti létesítmények veszélyeztetettségének mértéke szabja meg, másrészt annak mérlegelése, hogy a hajózási és komplex vízhasznosítási érdekek mely folyószakaszokon kívánják a mielőbbi szabályozási beavatkozást. A sorrend meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tervezett vízlépcsők megépítése előtt el kell végezni azo395