Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

Rőzsepokróc süllyesztése a Tiszán Csanyteleknél

zottnak (kiegészítő szabályozás szükséges), további 160 km folyóhossz szabályozása a jövő feladata, kb. 80 km hosszú folyószakasz pedig olyan értelemben kialakultnak tekinthető, hogy belátható időn belül nem szorul szabályozásra.

3.1,1 A Tisza csatornázása

A vízhasznosítás gondolata már 1855-ben felvetődött a Tisza—Körös- öntőzőcsatomák' tervével. Ezt követően több terv készült, de megvalósításuk minden időben háttérbe szorult. Végül az 1937. évi XX. te. alapján indult meg a tervezés. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, mely az 1960-as évek elején rögzítette a megvalósult tiszalöki rendszert, öt vízlépcső építését határozta meg: Dombrád, Vásárosnamény, Tiszalök, Tiszabura és Csongrád környezetében.

A Tisza csatornázása az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlépcsővel kezdődött.

A folyócsatornázás következő lépcsője a Kiskörei Vízlépcső, 1973-ban lépett üzembe, átmenetileg alacsonyabb duzzasztási szinttel. Jugoszláviában is megépült a Novi-becseji Vízlépcső, így figyelembe véve a Vaskapui Vízlépcső 1972-es üzembe helyezését, a Tisza mintegy 600—620 km-es szakaszának csatornázása napjainkra már megvalósult.

378