Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

Rőzsepokróc süllyesztése a Tiszán Csanyteleknél zottnak (kiegészítő szabályozás szükséges), további 160 km folyóhossz sza­bályozása a jövő feladata, kb. 80 km hosszú folyószakasz pedig olyan ér­telemben kialakultnak tekinthető, hogy belátható időn belül nem szorul szabályozásra. 3.1,1 A Tisza csatornázása A vízhasznosítás gondolata már 1855-ben felvetődött a Tisza—Körös- öntőzőcsatomák' tervével. Ezt követően több terv készült, de megvalósítá­suk minden időben háttérbe szorult. Végül az 1937. évi XX. te. alapján indult meg a tervezés. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv, mely az 1960-as évek elején rögzítette a megvalósult tiszalöki rendszert, öt vízlépcső építését határozta meg: Dombrád, Vásárosnamény, Tiszalök, Tiszabura és Csongrád környezetében. A Tisza csatornázása az 1954-ben üzembe helyezett Tiszalöki Vízlép­csővel kezdődött. A folyócsatornázás következő lépcsője a Kiskörei Vízlépcső, 1973-ban lépett üzembe, átmenetileg alacsonyabb duzzasztási szinttel. Jugoszláviában is megépült a Novi-becseji Vízlépcső, így figyelembe véve a Vaskapui Víz­lépcső 1972-es üzembe helyezését, a Tisza mintegy 600—620 km-es szaka­szának csatornázása napjainkra már megvalósult. 378

Next

/
Oldalképek
Tartalom