Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A Dráva Örtilosnál a 238 fkm-nél lép Magyarország területére, a Mura folyó torkolata felett. Rövid szakaszon nagyjából a magyar—jugoszláv határon folyik. Zákánytól mintegy 30 km-es jugoszláv folyószakasz következik, majd Bélavárnál ismét magyar területre lép. Innen Barcsig a folyó medervándorlása következtében az országhatár nem esik egybe a meder középvonalával, hanem az a folyót több helyen metszi, így váltakozva magyar, jugoszláv és közös szakaszok követik egymást. A folyó Magyarország területét a 68 fkm-nél, Drávaszabolcsnál hagyja el és a betor- kollásig Jugoszlávia területén halad. Az első szabályozást szolgáló átvágások 1784-ből ismertek. A XIX. század első évtizedeiben több mederszabályozási munkára került sor. Ezek a munkák helyi jellegűek voltak és hatásuk az 1827-ben levonult katasztrofális árvíz után megszűnt. Ezt követően 1848-ig 62 átvágást létesítettek Légrád—Dráva-torok között. Ezek összhosszúsága 75 km volt. A Dráva hossza ekkor Légrád és a Dráva-torok között 272 km. A Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium 1886-ban elrendelte a Dráva szabályozási tervének elkészítését a torkolattól egészen Zákányig. A terv fő célja a hajózási lehetőségek biztosítása volt. A méretezés rövid idejű hidrológiai megfigyelésekre és mérésekre támaszkodott. A munkák során vízszintrögzítések alapján meghatározták a szabályozási „O” vízszintet. A méretezést hidraulikai alapon középvízhozamra végezték. Erre az általános tervre támaszkodva több szakaszra készült részletes szabályozási terv. A XX. század elején a közép vízi meder szabályozására kőből, műkőből és rozséból vezetőműveket, keresztgátakat építettek, amelyek össz- hossza 55 km-t tett ki. A század elején építették meg a barcsi medencés kikötőt is. Az első világháború után a szabályozási munkák szüneteltek. A Dráva szabályozási munkáinak újbóli megindítására az 1955-ben megkötött Magyar—Jugoszláv Vízügyi Egyezmény biztosított lehetőségeket. Ezzel egy időben az alapadatgyűjtés is megindult, azzal a céllal, hogy a megismert feltételek mellett elkészíthető legyen a Dráva ármentesítésének és szabályozásának átfogó koncepció terve. Az általános adatgyűjtésen felül két kísérleti folyószakaszon is megindultak a vizsgálatok és az 1966— 67. években közösen elvégezték a folyó teljes vízrajzi felvételét. Az együttműködés keretében közös koncepcióterv készült a Dráva 0—238 fkm közötti szakaszának szabályozásához. A koncepcióterv alapján kidolgozott általános szabályozási tervet a Vízgazdálkodási Bizottság 1975. évi XX. ülésszaka jóváhagyta és a szabályozási munkákat ennek alapján végzik. Az 1957 évtől kezdődően mind nagyobb hangsúlyt kapott a Dráva szabályozásának kérdése. A szabályozási elképzelések kialakítását azonban hátráltatta a meder akkori állapotára, a vízjárásra, jégjárásra és hordalékmozgásra vonatkozó adatok hiánya vagy nem elégséges volta. A széles körű adatgyűjtéssel egv időben mind magyar mind jugoszláv részről tanulmánytervek készültek 2.2.8. A Dráva szabályozása 368
