Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása

került sor, amikor Kecskés Károly részletes mederfelvételek, vízszintrög- zítések alapján elkészítette az egész Rábára kiterjedő szabályozási tervéi. Ezt követően 1870-ben Újházi János készített új szabályozási tervet, mely az 1873-ban megalakult „Rábaszabályozási Társulat” első munkáihoz szolgáltatott alapot. A Társulat 1877—78-ban elbontotta a folyón üzemelő malmok gátjait. Az érdemi szabályozási munkák 1886-ban indultak meg Meisz- ner Ernő társulati főmérnök tervei alapján. A szabályozási és töltésépítési munkák 1893-ra készültek el a torkolattól a sárvári vasúti hídig.

A szabályozási munkák során 80 átmetszéssel, 48 km-rel rövidítették meg a Sárvár és Győr közötti 131 km hosszú folyószakaszt. Az átmetszések közül a legnagyobb a 11 km hosszú győr—rábapatomai volt, amely a 26 km-es szakaszt 11 km-rel rövidítette.

A szabályozási munkákat követően 1908-ban épült meg a Répce Árapasztó Csatorna.

A szabályozások befejeztével a Társulat nem tekintette feladatának a mederszabályozást. Partbiztosításokat csak a védöltések és műtárgyak védelmére építettek, könnyű rőzseművekből, aránylag kedvező eredménynyel.

Az átfogó mederszabályozás elmaradásának hatásaként már 1926-ban erős mederelfajulásokat észleltek. Ebben az időszakban a helyi jellegű beMederrendezés és partbiztosítás a Rábán a nicki gát alatt, „Reno-matrac” elemekből

362