Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
határában. Megépülte után ez a zsilip szabályozta a Nagy-Dunából a Mosoni-Dunába áramló vízmennyiséget. így a Szigetközt megvédték a Duna- ág felőli árvizektől és jobb feltételeket biztosítottak a belvizek levezetésére. A szükséges vízhozamok átbocsátására és a tervezett hajózás biztosítására egy 10,0 m nyílású vízbeeresztő zsilip és egy 10 m széles hajózsilip felső fője épült meg. A zsilip hossza 27,50 m, a két nyílást 5,0 m széles és 25,40 m hosszú pillér választja el. 1965 után új vízbeeresztő ill. vízszintszabályozó zsilipet építettek a régi alatt, mintegy 500 m-re. A Győr alatti szakaszon 1927-től mintegy 14 km hosszban szabályozási műveket és partbiztosításokat építettek. A szakasz hajózhatósága érdekében rendszeresen gázlókotrásokra kerül sor. A Rajkai zsilip megépítése után az árvizek csak a Mosoni-Duna alsó részén jelentettek veszélyt. Itt a Gönyű felől visszaduzzadó nagy dunai árvizek ellen kellett megvédeni a területeket. A területet ármentesítő töltéseket 1886—1900-ig építették ki, Vénektől 33,5 km hosszon. 2.2.2. A Bába szabályozása A Rába szabályozásának gondolata már a középkortól kezdődően foglalkoztatta az érdekelteket. Érdemleges munkára azonban csak 1828-ban Növényzettel benőtt szabályozás a Rábán a sárvári vasúti hídnál 361
