Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - II. A magyarországi folyók szabályozása
A Duna jelenbeni magyarországi szakasza — 1850 fkm-nél — Rajkánál kezdődik és a magyar—jugoszláv országhatárig az 1433 fkm-ig tart, összesen 417 km hosszon. Ebből a magyar—csehszlovák közös határszakasz 142 km. 2.1.2 A folyam vízrajzi feltárása A Duna térképezése a bécsi udvari kamara irányításával a XVIII. század második felében kezdődött. A felmérés még nem terjedt ki az egész Dunára, hanem csak az esetenkénti szabályozásra váró szakaszokra szorítkozott. II. József császár rendeletére készült el a Dunáról az 1780-as években az első olyan térkép, mely a folyót valamennyi mellékfolyójával együtt ábrázolja, a birodalom területére eső teljes vízgyűjtővel. Ezzel egy- időben történt a birodalom első katonai térképezése. Ez a két térkép együttesen igen jó és megbízható képet ad a Duna vízrendszeréről. A Duna balkáni szakaszáról — a török uralom miatt — egészen az 1910-es évekig nem készült felvétel. A Duna első vízrajzi felmérése 1824-ben a Duna-mappációval vette kezdetét. A Huszár Mátyás vezetésével és Vásárhelyi Pál közreműködésével megindított felvétel mai szemmel is korszerű módon, olyan ütemben haladt előre, hogy 1848-ig — az Al-Duna és a Vaskapu környékének kivételével — el is készült. Az elmaradt szakaszok felmérésének befejezése későbbre maradt. Az 1890-es években Péch József vezetésével új vízrajzi felvétel kezdődött. A munka 1904-ben fejeződött be. A mérési adatok alapján készült vízrajzi atlasz hoszú évtizedekig volt a Dunával kapcsolatos vízi munkálatok alapanyaga. Ezután a Vízrajzi Intézet felvételei következtek, ezekről azonban nyomtatásban kiadott anyag nem áll rendelkezésre. A Péch József féle felvétel után csaknem 70 évvel a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet II. Felszíni vizek főosztálya készített teljesen új felvételt a folyam magyarországi szakaszáról. 2.1.3 A Duna-szabályozás áttekintése Mióta a Dunával kapcsolatban emberi beavatkozásokról beszélhetünk, ennek mindig kettős célkitűzése volt: a vizek kártétele elleni védekezés és a hajózás biztosítása. Ehhez csatlakoznak a legújabb időkben a vízhasznosítás különböző formái. Az ármentesítő tevékenység nemcsak a töltések építéséből állt, hanem szorosan kapcsolódott hozzá a középvíz-szabályozás. A hajózás érdekében végzett kisvízszabályozások sem csak a hajózást, hanem a gázlók javításával egyben a jeges árvizek elleni védekezést is szolgálják. A Felső-Duna bajorországi szakaszán a XIX. században kezdődtek a hajózás érdekét és a partszaggatások megakadályozását szolgáló szabályozási munkák. 1930 végéig 170 km hosszú szakaszt szabályoztak átvágásokkal, sarkantyúkkal, majd később párhuzamművekkel és robbantással. A szabályozás hatására a meder mélyült, de egyes szakaszokon a hordalék lerakodott, a meder emelkedett, amit kotrásokkal igyekeztek ellensúlyozni. 344
