Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
lehetőséget. Ilyen esetben ugyanis mód nyílik a vízjárás különböző időszakaira, illetve az évszakokra határozni meg összefüggéseket a hidrológiai jellemzők és a hordalékszállítás között. A hordalékviszonyok jellemzésénél kell megemlíteni a folyók mederanyagát, aminek vizsgálatához általában a folyónyilvántartás keretében végeznek mintavételeket a meder érdességétől függően keresztszelvényenként 5—9 pontban. A minták alapján meghatározzák a mederanyag szemcseeloszlását és azt az átlagos, a közepes, a hatékony szemátmérővel, vagy más módon jellemzik. Az így meghatározott jellemző szemcseátmérők segítségével vizsgálják a mederanyag hosszmenti változását és ezzel párhuzamosan a folyók szakaszjellegét, illetve morfológiai adottságait. Jelentős szerepe van a jellemző szemcseátmérőnek a szabályozási kotrásokhoz szükséges munkagépek megválasztásánál, továbbá az ipari célból végrehajtásra kerülő kotrási helyek kiválasztásánál. 3. A magyarországi folyók morfológiai és hidrológiai jellemzése A magyarországi folyók morfológiai és hidrológiai jellemzésével számos könyv és tanulmány foglalkozik. Ezek és a VITUKI-ban végzett kutatások alapján kerültek összeállításra a Vízrajzi Atlaszok hidrográfiai és morfológiai kötetei. A kötetek részletes összefoglalást adnak a folyók morfológiai és hidrológiai viszonyairól. Morfológiai vonatkozásban foglalkoznak a folyók kialakulásával, fejlődésével, kanyarulati viszonyaival, a víz-, jég- és hordalékjárás jellemzésével és ezek összefüggéseivel. A könyv terjedelmére való tekintettel nem feladatunk a magyarországi folyók morfológiai és hidrológiai viszonyainak részletes ismertetése, csupán általános áttekintést kívánunk adni a legfontosabb tényezőkről táblázatos formában. Külön tárgyaljuk a Duna és a Tisza vízrendszerét, majd táblázatokban foglaljuk össze a legfontosabb morfológiai és hidrológiai jellemzőket (B. I., II. és III. sz táblázat). 3.1 A Duna és mellékfolyói A Duna teljes hossza három jellegzetes szakaszra osztható. A szakaszok a kőzettani és domborzati viszonyoknak megfelelően már a hosszszelvényben is szembetűnően különböznek egymástól. A Felső-Duna, a Bajor- és az osztrák-medence, a Közép-Duna, a Kis- és a Nagy-Alföld, az Alsó-Duna pedig a Havas-Alföld vizeit gyűjti össze. 332
