Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
200 250 300 350 H/cml 400 <\5Ö 300 __ 550 500 S50 <3 ? 5« £?§§-. ÖSÍSScm Sí "> •*• “5 ‘Of' <oo>c> Ki ^ $ & §£§§ Og/kglsl B—23. ábra A görgetett hordalékszállítás változása a vízállással Kellő számú összetartozó vízhozam és hordalékmérési adatok birtokában grafikus kiegyenlítéssel állíthatók elő a legegyszerűbb vízhozam- hordalékhozam kapcsolatok. A mérési pontok rendszerint nagy szóródásának csökkentése végett mind a Q (vízhozam), mind a Gf, (görgetett hordalékhozam) értékeket logaritmikus léptékben rakják fel. Az adatpárok ki- egyenlítése természetesen történhet matematikai (gépi) úton is. A B. 23. ábra egy ilyen grafikus kétváltozós kapcsolatot mutat be. A vízhozam—görgetett hordalékhozam kapcsolat általános alakja abban az esetben, ha a hordalékmozgás egy jól meghatározható Q0 vízhozamnál indul meg: G„— K-In (Q — Q0) A K arányossági tényezőt kísérletileg határozzák meg és többnyire a jellemző szemcseátmérővel hozzák kapcsolatba, mert lényegében csak attól függ. Az I esés hatványkitevője változó az egyes képletekben. A 0,5 használata azért célszerű, mert egyszerűsíti a számítást és a kísérletek szerint kisebb a hordalékhozam-értékek szórása, ha I helyett í°>5 függvényében rakjuk fel azokat. Dimenzió szempontjából is helyes a Meyer—Peter és Müller képlete, melynek fő érdeme, hogy a legkülönbözőbb hordalékszemcse-méretekkel különféle nagyságú kísérleti csatornákban végzett átfogó vizsgálatokon alapul, továbbá, hogy követi a Froude-féle hasonlósági törvényt. Közismert általános alakja: Rí = 0,047 (7h - y) da + 0,25 ’ g’*\ ahol g a nehézségi gyorsulás (m • a~2), R — a hidraulikai sugár (m), g\, — a vízhez mért fajlagos hordalékhozam (kg/s.m.), dy — a szemcseösszetételi görbe alatti terület kiegyenlítésével számított átlagos szemcseátmérő p=100% A dp d __ p = °%-------(mm). 10 0 A 0,047 tényező Shielde kísérletei szerint a kifejlődött hordalékmozgás állapotát jellemzi a képlet, tehát elsősorban nagy vizek idején alkalmazható természetes vízfolyásokon. A hordalékmozgás megszűnéséhez 0,030 érték tartozik. A fenti egyenlet második tagjában szereplő 0,25 329
