Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése

érkezési szelvényben a zajlás sűrűsége az alábbi összefüggéssel fejezhető ki:

U| ByV/.i

(6)

A (6) összefüggés megoldása nem jelent ugyan különösebb nehézséget, a gyakorlat számára azonban kényelmesebb az egyenlet pontsoros vagy vónalsereges nomogrammal történő megadása. Elképzelhető az alap- mennyiségek táblázatos megadása is.

A B. 22. ábrán az E — nBvk egyenlet megoldásához készített pontsoros nomogramot tüntettük fel. A nomogram segítségével végezhető el a zajlás sűrűségének előrejelzése.

Rendelkezésre állnak tehát eddigi vizsgálataink alapján azok az ösz- szefüggésök és segédletek, melyekkel a zajlás sűrűsége tetszőleges szelvényre előrejelezhető. Hangsúlyozzuk, hogy bár az alapösszefüggés igen sok elhanyagolással él, a geometriai és hidraulikai jellemzők meghatározását igen nagy pontossággal tudjuk biztosítani. Az egyenletben szereplő tényezők közül legkisebb a megbízhatósága a zajlás sűrűségének.

Horváth Sándor a (2), illetve az (5) egyenleg megoldásánál

vk =

Q

HB

(7)

helyettesítéssel a zajlás sűréségére az alábbi kifejezést kapta:

EH

n —------.

Q

(8)

E

szerint a zajlás sűrűsége az érkező jég felszínével és a szelvény középmélységével egyenesen, a vízhozammal pedig fordítottan arányos, vagy az időjárási, morfológiai és hidrológiai viszonyoktól függ.

Ha az (5) összefüggést a vk-t a cYHl kifejezéssel helyettesítjük és az egyenletet n-re megoldjuk, az alábbi alakot kapjuk:

___E

c-bVhT ‘

(9)

A zajlás sűrűsége tehát az érkező jég felszínén kívül a meder szélességétől, középmélységétől, érdességétől és a vízfelszín esésétől, azaz a meder morfológiai jellemzőitől függ.

A meder mélysége, szélessége és érdessége a vízfelszín esése a jégjárás szempontjából is a legsajátosabb morfológiai jellemzők: megváltoztatásuk, összhangba hozataluk a folyószabályozás feladata.

326