Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése

az évi legkisebb, legnagyobb, havi közepes vizekre elvégezni. Ezek a számítások azonban már igen nagy számítási kapacitást igényelnek, ezért célszerűen és gazdaságosan elektronikus számítógéppel végezhetők el. Az adatsorok ellenőrzése és egyöntetűvé tétele után rendelkezésre állanak az adott időponthoz tartozó mederállapotra vonatkozó adatok. Ez azt jelenti, hogy minden vízállásadat olyan értékkel jelentkezik, mintha a hozzátartozó vízhozam levonulása például az 1970-es mederállapotnak megfelelően történt volna.

Nyilvánvaló, hogy minden olyan adatsornál, ahol mederváltozás bontotta meg az egyöntetűséget, változni fog a jellemző vizek értéke, a vízjáték és a tartósságok is. így például a barcsi szelvényben a mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke (az évi legnagyobb jégmentes vízállások alapján számítva) kereken 2 cm-re adódott. Ez azt jelenti, hogy az 1876-ban észlelt 652 cm-es legnagyobb vízállás javított értéke 472 cm; az 1876-ban 652 cm-rel levonuló vízhozam szintje az 1966-os mederállapotban 472 cm-nek felel meg. Ezzel a ma extrémnek tűnő 652 cm-es számérték kb. 10 éves visszatérési idejű árvízzé szelídülve beilleszkedik a mai levonulási feltételeknek megfelelő és további számításokra alkalmas adatsorba is.

Az ellenőrzött adatok, az egyöntetű adatsorok a különböző hidrológiai számítások alapjai. Kielégítik a matematikai statisztika adatsorokkal — mintákkal — szemben támasztott követelményeit is, így elemi és bonyolult statisztikai feldolgozásokra is egyaránt alkalmasak.

Az egyöntetű adatsorok alapján lehet meghatározni a vízjárás éven belüli változását jellemző trigonometrikus függvényeket a napi vízállások középértékének és szórásának kiegyenlítésével a Jordán-féle módszerrel. A B. 19. ábra a Duna nagymarosi szelvényében észlelt napi vízállások középértékeinek és szórásának éven belüli változását leíró empirikus és periodikus függvényeket tünteti fel. Tekintettel arra, hogy az M középérték és a D szórás különböző eloszlásfüggvények statisztikai paramétere is, az összefüggések alapján bármely napra, vagy ti —12 időközre elvégezhető a különböző valószínűséggel várható vízállások becslése is.

A periodikus függvények alkalmasak arra, hogy a vízjárásról minden további számítás nélkül áttekinthető képet kapjunk. Kijelölhetők azok az időszakok, ahol a legkisebb vízállások jelentkeznek. Ez mind a szabályozás építésének végrehajtása, mind a hajózás szempontjából rendkívül fontos. Meghatározható az árvédelmi szempontból kritikus időszak is. Kiválaszthatók azok az időszakok, ahol a vízállás változékonysága a legkisebb. Minősíteni lehet a vízjárást. így például a legalacsonyabb vízállások a nagymarosi szelvényben novemberben várhatók. November végétől a vízgyűjtő területeken meginduló őszvégi—téli esőzések, havazások, esetenkénti melegebb időjárás következtében előálló hóolvadások eredményeként fokozatosan emelkedni kezd a vízállás középértéke, nő a szórás, vagyis a vízjárás változékonysága is, stb.

A vízjárás éven belüli változását leíró periodikus függvények meghatározása kézi számítással igen nehézkes, ezért célszerű elektronikus számítógépre programozva elvégezni.

318