Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)

B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése

függvény között legnagyobb pozitív értelemben vett különbség a d és a

jellemző érték szorzata a

z = d-n

érték egy olyan valószínűségi változót szolgáltat, melynek eloszlása nagy k és l esetén igen jól jellemezhető a Kolmogorov-iéle eloszlásfüggvénynyel. Az adatsort középen kétfelé bontottuk, majd a mintákat növekvő sorrendbe szedtük és elkészítettük az empirikus eloszlásfüggvények ábráját (B. 17. ábra). Meghatároztuk az empirikus görbék közötti legnagyobb függvényérték különbségét a d-t, majd az n értékeket. E kettő birtokában kiszámítottuk a z értéket, amelyhez a Szmirnov- táblázatból kikereshető az L(z) függőváltozó. Ennek ismeretében számítottuk a

p = 100 [1 — L(z)] egyöntetűségre jellemző valószínűségi értéket.

Mivel p < 5%, az adatsor nem tekinthető egyöntetűnek, az adatokat a véletlen jellegű ingadozásnál nagyobb szabályos hibák terhelik, az adatsort javítani kell.

A mederváltozás vízállásra gyakorolt hatásának évi átlagos értéke a következő meggondolással határozható meg: feltételezve, hogy a középérték körül ingadozás jellege az idők folyamán állandó volt, csak a középérték tolódott el a mederváltozás jellegének megfelelő irányban, a feladat a középérték változása — legalábbis jó közelítéssel — lineáris, s így az eredeti minta alapján meghatározott két k és l elemű minta középB—17. ábra

Az észlelt vízállásadatok együntetűségének ellenőrzése