Árvízvédelem, folyó- és tószabályozás, víziutak Magyarországon (OVH, Budapest, 1978)
B) Folyószabályozás - I. Folyóink morfológiai és hidrológiai jellemzése
A Hernád medrének vándorlása Alsódobszánál 1810—1936 között A szerkezeti mozgásokkal kapcsolatos jelenkori szintváltozások vizsgálata is számos, a folyók alakulását magyarázó eredményre vezethet. A Sajó—Hernád völgyében kimutatható, hogy két rendkívül mobilis, torlódásos szerkezeti övezetben (B. 4. ábra) a mozgásintenzitás több mint 10 cm/100 év értékkel elmarad a terület általános emelkedése mögött (az 1 mm/év intenzitás földkéregmozgási vonatkozásban kiemelkedően nagy érték). Ha az ábrát összevetjük a Hernád Alsódobsza feletti szakaszán 1810—1936 között észlelt medervándorlással (B. 5. ábra) azonnal látható, hogy a folyó által bejárt sáv szélessége a torlódási övezetben közelítőleg háromszorosára növekszik. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen folyószakasz nagyvízi szabályozása esetén a geomorfológiai vizsgálatok eredményeit a töltések távolságának és vonalozásának meghatározásánál figyelembe kell venni. A földkéreg mozgásainak, illetve a lepusztulás—üledékfelhalmozódás folyamatának eredményeként alakulnak ki a felszín esésviszonyai is, amelyeket a természetföldrajzi leírásnál mint adottságot rögzítettünk és amelyek többek között a folyók szakaszbeosztását is meghatározzák. A felszín esésviszonyait, mint geológiai kötöttségeket általában állandónak szokás tekinteni. Ha azonban feltételezzük, hogy a B. 4. ábrához hasonló módon, egy kiesésű folyóknál viszonylag rövid szakaszon a felszín esése 1 cm/10 év nagyságrenddel megváltozik, ez a változás már a folyó esésviszonyaira is hatással lehet. A bemutatott néhány példa bizonyítja, hogy a folyó e fejlődésének folyamata, a földtani, geológiai adottságok, különösen pedig a felszínen is 295
